A védőnői szolgálat hálózata és működése magyar sajátosság. A védőnő a születést követően folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermeket a tankötelezettség végéig. A területi és iskolai védőnők hátrányos helyzetű településeken sokszor egyedül, szakmai vezetés és segítség nélkül végzik tevékenységüket. Önállóan osztják be munkaidejüket, szervezik a napi, heti, havi munkarendjüket. Egyedül foglalkoznak a kliensekkel, küzdenek meg a nehezebb esetekkel. Különösen érvényes ez a leszakadó térségekben dolgozó védőnőkre, akik a telepszerű körülmények között élő családok körében végeznek egészségnevelési munkát. A családlátogatások mellett a napi adminisztrációt is végzik, úgy, hogy többjüknek be kell utazniuk a kistelepülésről a védőnői tanácsadóba, mert egy számítógépet többen is használnak.


Az OTH széles tapasztalattal rendelkezik a kiemelt projektek tervezése és megvalósítása terén. Az elmúlt három évben országos hatókörű, a védőnők kompetenciájának növelését célzó pályázatot vezetett projektgazdaként, illetve konzorciumi tagként védőnői szakmai módszertani és IT fejlesztésekben vett részt.
Jelen projekt egyik célja az, hogy modern informatikai eszközökkel, laptopokkal lássa el az azzal még nem rendelkező védőnőket az ország egész területén; ugyanakkor informatikai és szakmai támogatást kaphassanak egy – védőnői szakmai, módszertani, informatikai tudásbázisra épülő – információs központon, a projekt időtartama alatt létrehozott Contact Center-en keresztül.
A projekt további célja, hogy hozzájáruljon a védőnők speciális megelőző és egészségnevelési feladatainak megvalósításához, különösen a hátrányos helyzetű családok és a roma közösség körében.
A projekt keretében rajzokkal, piktogramokkal ellátott oktatási anyagot készítünk, amelyet a védőnő az olvasni nem vagy nehezen tudó nők körében alkalmazhat területi munkája során, valamint kisfilmet készítünk, támogatandó a védőnők egészségnevelési munkáját.


A roma panel keretében három megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves) hátrányos helyzetű, főként roma közösségekben dolgozó védőnők munkáját segítő helyi együttműködésekre, jó gyakorlatok kialakítására hirdetünk versenyt. A téma az alapvető egészségvédelem és a megelőzés fontossága lesz. A helyi szereplők együttműködéseit térségi közösségfejlesztő szakemberek (védőnők, az önkormányzatok, roma önkormányzatok és a roma szervezetekkel foglalkozó civil szervezetek) segítik. Megyénként közösségfejlesztők fogják megkönnyíteni az együttműködést az említett helyi érdekeltekkel. Helyi műhelyeket szervezünk annak érdekében, hogy tapasztalatot cseréljenek az érintettek, és a jó gyakorlataikat átadják egymásnak. Bíráló bizottság fog dönteni a legjobb gyakorlatokról.


Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pilot program keretében egészségklubokat szervezünk, ahol a különböző szakmák közötti együttműködést segítjük az egészség, mint rendező elv körül, a védőnő kulcsszerepével. Ugyanebben a megyében kutatást végzünk a roma nők egészségtudatosságáról, valamint azokról a motivációkról, amelyek részvételi szándékukat gátolják a népegészségügyi szűréseken. Szupervíziós tevékenységeket szervezünk a három megyében dolgozó védőnők számára.
A projektelem célja a védőnők szakmai személyiségfejlesztése, támogatása és stressz terhelésük csökkentése egyéni és csoportos szupervízió, illetve esetmegbeszélés módszerével. A védőnőknek, mint segítő foglalkozást végző szakembereknek fő munkaeszközük a saját személyiségük. A segítő szakmákban a hivatás személyiség támogatás hiányában védtelen lehet a kiégés veszélyével szemben. A kiégés miatt a védőnők megküzdési erőforrásai megcsappannak, pályaelhagyóvá válhatnak, vagy pszichoszomatikus betegségekkel küzdhetnek. A méhnyak szűrési új kompetencia újabb kihívást jelent a védőnők számára: egy intim beavatkozás elsajátítása, gyakorlása nem volt korábban a védőnői munka része, így felvet sok kérdést és nehézséget, amit szükséges gyakorlati jellegű képzésben megerősíteni, továbbfejleszteni.


A projekt eseményeiről és eredményeiről a projekt keretében létrehozott honlapon rendszeresen tájékoztatjuk a nyilvánosságot. A projekt elején Miskolcon sajtónyilvános nyitókonferenciát szervezünk. A zárókonferencián az eredmények bemutatásán túl a legjobb gyakorlatot megvalósító közösségek tagjai mutathatják be együttműködésüket előadások formájában.
A projektet a fenntarthatóság szem előtt tartásával terveztük. Az oktatási anyag, a film és a jó gyakorlatok felkerülnek a honlapra és bárki számára elérhetővé válnak. A pilot egészségklub tapasztalatait szintén a honlapon és védőnői konferenciákon osztjuk meg. A szupervízió a régióban működő két egyetem graduális képzésében folytatódhat. Az egészségkutatás eredményeit az egészségpolitikai döntéshozók hasznosíthatják az országos népegészségügyi programok és szűrések stratégiájának kialakítása során és a tervezésben. A védőnők számára kiosztott laptopok az adatszolgáltatásokhoz megfelelő eszközként szolgálnak éveken keresztül. A Contact Center további működtetését az OTH vállalja.

A projekt a Norvég Alap támogatásával valósul meg.

A projekt megvalósítási időszaka: 2016. május 1. – 2017. április 30.
Támogatás összege: 794.648.900 Ft
Projektgazda: Országos Tisztifőorvosi Hivatal
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.
Központi telefonszám: 06-1-476-1100