A program összefoglalása:
Az iskolai szűrővizsgálataim során minden tanévben viszonylag magasnak bizonyult az obesitás és a kóros soványság aránya. A szűrések alkalmával mindig igyekszem sort keríteni az egyénenkénti beszélgetésekre, próbálom kideríteni az okokat, ami esetlegesen a problémát kiváltotta. Általános és egyéni táplálkozási-életmódi tanácsokkal látom el az illető gyermeket és szülőt. A szokásos egészségnevelési órákon azt láttam, hogy a gyerekek tisztában vannak a helye táplálkozási javaslatokkal, ismerik az egészséges táplálkozás alapgondolatait, ám valahogy mégsem alkalmazzák azokat megfelelően. Szomorúan figyeltem, amikor az egészségnevelési óra után elkezdték elővenni a chips-es zacskókat, csokoládékat, nassolnivalókat, stb. Ekkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy gyökeres változásra van szükség az egészségnevelésben. Kidolgoztam egy új interaktív módszert, aminek a lényege az, hogy az elméleti órák mellett gyakorlatra is szükség lesz, hiszen ha a gyerekek saját maguk készítenek egészséges ételeket és azokat megkóstolják, elfogyasztják, akkor jobban megmarad az emlékezetükben és a saját családjukban is továbbadják.
További motivációm volt még: a szülők sokszor elfelejtik átadni a gyermekeknek az egészséges életmód követéséhez szükséges tanácsokat. Nincs idejük a reggeli és tízórai elkészítéséhez (mondják ők) és inkább pénzt adnak a gyereknek, amit viszont legtöbbször nem megfelelő élelmiszerekre költenek el. A roma családok körében ez a probléma szintén jelen van. Az ő esetükben gyakrabban tapasztalható az alultápláltság és a hiányállapotok. A gyakorlati órán lehetőség van megtapasztalni, hogy alacsony anyagi ráfordítással is lehet egészséges ételeket készíteni.
Az iskolák tanulóinak társadalmi helyzete nagyon változatos. A roma gyerekek megoszlása az elmúlt 2 tanévben a következőképpen alakult. 2014/2015. tanév:
- Mezőkövesdi Ált. Isk. és Alapfokú Műv. Isk.:34%
- Szent Imre Tagiskola: 27%
- Szent István Katolikus Általános Iskola: 3.36%
Összesen a 3 iskolában: 18% volt a roma gyerekek aránya.
2015/2016. tanév:
- Mezőkövesdi Ált. Isk. és Alapfokú Műv. Isk.:30%
- Szent István Katolikus Ált. Isk.:3,3%
- Szent Imre Tagiskola: 26,5%
Összesen a 3 iskolában: 16.5% volt a roma tanulók aránya.
Ez az arány figyelhető meg a mostani tanévben is. A város összességét nézve ugyanez mondható el.
Szegregált lakókörnyezet, cigánytelep nincs a városban. Viszont vannak utcák, városrészek, ahol nagyon magas a roma lakosság száma. Ezen a városrészek súlyos problémái: higiénia hiánya, szegénység, munkanélküliség, egészségügyi problémák, fejtetvesség, rühösség, Hepatitis A, gyerekek iskolai hiányzásai, lakókörnyezet elhanyagoltsága, dohányzás, alkoholizálás, a szülők nem megfelelő együttműködése az oktatás és az egészségügy terén.
Népszerűsíteni az egészséges táplálkozást a gyermekek és családjaik körében. Csökkenteni a helytelen táplálkozás következtében kialakuló betegségek kockázatát. Hiszen az elhízás már gyermekkorban is fokozott veszélyt jelent a kardiovaszkuláris rendszerre (hipertónia, kora-felnőttkori szívinfarktus, stroke) és elősegíti az akár ifjúkorban is megjelenő 2-es típusú(nem insulin dependens) diabetesz mellitusz fellépését. A kóros soványság pedig a különböző hiányállapotok miatt okoz súlyos következményeket. Mindezek alapján a prevenciónak rendkívül nagy jelentősége lehet.
A konkrét egészségnevelési óra célcsoportja az 5. osztályosok köre. Ez iskolánként általában 2-2 osztályt jelent, osztályonként 20-30 közötti létszámban. Egészségnapokon viszont az összes tanulónak lehetősége van egészséges ételek kóstolására, ami a három iskolában összesen 900-930 tanulót jelent.
Előkészítés
az elkészítendő ételek, hozzávalók listája
az eszközök listájának összeállítása
megbeszélni a gyerekekkel, hogy ki mit fog hozni
mindenkinek szükséges valamilyen hozzávaló beszerzése
anyagi források biztosítása: lehet-e osztálypénzből megvásárolni a hozzávalókat, vagy az iskola központi költségvetéséből (ez utóbbi általában elképzelhetetlen).
Első foglalkozás
elméleti beszélgetés az egészséges táplálkozás témájában
általam készített diasorozat prezentálása szemléltetés céljából
segítségként használom a NUTRIKID program nyújtotta lehetőségeket
játékos feladatok megoldása
táplálkozási TOTO kitöltése
interaktív foglalkozás: csoportok alakítása a gyakorlati órára
kommunikációs gyakorlat – a gyerekek hátára ragasztok különböző élelmiszerek, ételek képeit és nekik szavak nélkül, csak non-verbális kommunikáció segítségével szabad megtalálni a saját csoportjukhoz tartozó társat. Négy csoportra van szükség, emiatt négyféle élelmiszercsoport ábráit ragasztom a hátukra (gyümölcsök, italok, gabonát tartalmazó ételek, tejtermékek). Ők a saját képüket nem látják, csak a társaik segítségével tudják a csoportjukat megtalálni.
Ezzel a látványos és nagyon mozgalmas résszel fejeződik be az első óra. „Házi feladat”- ként kapják a tanulók, hogy találjanak ki érdekes, látványos, különböző élelmiszerekből egyszerűen elkészíthető figurákat, amelyeket a következő alkalommal lehetőség lesz kivitelezni. Ezekből lehet pici versenyt rendezni, s ha van rá lehetőség, megjutalmazni a résztvevőket. Kérem a gyerekeket, hogy legyenek nagyon kreatívak, s hogy inspiráljam őket, vetítek nekik néhány példát.
Poszter készítése is lehet otthoni feladat, a vállalkozó kedvűek a következő órán ezt kiselőadás keretében be is mutathatják.
Második foglalkozás
A második foglalkozás időpontja rugalmas: lehet közvetlenül az első óra után vagy azt követően egy nappal, egy héttel, attól függően, hogy az osztályfőnökkel milyen egyeztetés történt. A három iskola közül kettőben van eszközökkel felszerelt tankonyha, így ott egyszerűbb helyzetben vagyok. A harmadik iskolában csak az osztályteremben tudjuk megvalósítani a gyakorlati órákat, és minden eszközt (tálak, tálcák, kések, hámozók, evőeszközök, reszelők, poharak, stb.) magamnak kell biztosítani. Az első évben ez nagy nehézséget okozott, ezért ebben is kértem az osztályfőnökök segítségét.
Az “étlap” kialakításánál külön figyelmet fordítottam arra, hogy minden élelmiszercsoportból kerüljenek fogások a menüsorba:
Gyümölcstál. Gyümölcssaláta. Alma másképpen.
Zöldségtál. Zöldségsaláta.
Túrós – sajtos mártogatós. A zöldségsalátára lehet dresszírozni vagy a zöldségdarabokkal mártogatni.
Sajttál. Falatkák készítése teljes kiőrlésű péksüteményekből, sajtokból, gyümölcsökből, zöldségekből.
Mivel az elméleti óra a csoportok kialakításával végződött, ezért itt már nem kell ezzel az időt tölteni. A gyakorlati foglalkozáshoz általában két tanórára van szükség. Nem elég elkészíteni az ételeket, utána el is kell mosogatni és pakolni. És természetesen az ételek elfogyasztására is szánni kell időt! Az óra elején a csoportok megkapják nyomtatott formában is a feladatot, lépésenként leírva az ételkészítés menetét. Ezt követve és a munkafolyamatokat egymás között felosztva készítik el az ételt. A feladat nemcsak egy egészséges ételekre hívja fel a figyelmet, hanem egyben csapatmunkára, kommunikációra, egymásra való odafigyelésre is tanít. A módszer lényege abban rejlik, hogy amellett hogy az egészséges táplálkozás alappilléreit tudatosítja a diákokban, az étkezés és ételkészítés közösségi élményét is megtapasztalják. A gyerekek nagyon lelkesen látnak hozzá a menü elkészítéséhez. Vannak, akik ügyesen használják a hámozót és a késeket, vagyis látszik, hogy ők otthon is részt vesznek ezekben a munkafolyamatokban. Viszont előfordult olyan is, hogy valaki még sosem használt ilyen eszközöket és ott kellett neki megmutatni például a répapucolás módját.
A közös munkát és az ennek során elkészült ételeket mindig fényképekkel örökítem meg, amelyekből később plakátokat készítek. A gyerekek mindig boldogan nézegetik magukat a képeken, és lelkesen emlékeznek vissza a remekművek elkészítésére.
S hogy a táplálékpiramis csúcsán elhelyezkedő édességek se maradjanak le az étlapunkról, a foglalkozás végén tálalom fel az aszalt gyümölcsöket (áfonya, mazsola), amiket különböző olajos finomságokkal (dió, mandula, mogyoró, napraforgómag, tökmag) dúsítok. Így próbálom népszerűsíteni a hasznos zsírokat ill. cukrokat tartalmazó "nassolnivalókat". Ezek fogyasztását persze nem nassolásra, hanem a főétkezések utáni desszertként javaslom.
Kellemes italként csipketeát kínálok a foglalkozás végén. Ezt előző este készítem el és viszem az órára, mert a csipkehúst 6-8 órán keresztül hideg vízben kell áztatni. Természetesen megbeszéljük a gyerekekkel az elkészítés módját és azt is, hogy a hideg vízben való áztatás azért fontos, mert a forralással az értékes C vitamint elveszítenénk.
A munka után következhet az értékelés és az ételek elfogyasztása. Nagy örömmel tapasztalom, hogy a tálak minden esetben az utolsó morzsáig kiürülnek. A gyerekek megtapasztalhatják, hogy az eddig általuk még sosem kóstolt ételek is milyen finomak és persze egészségesek. Pl. volt olyan gyermek, aki nem is tudta, hogy a cékla nyersen is ehető.
A program az elmúlt két tanévben fokozatosan teljesedett ki. Az elején minden anyagi és természetbeni forrást én magam biztosítottam (alapanyagokat, eszközöket). Aztán sikeresen bevontam az előkészületekbe az osztályfőnököket és a szülőket is. Az iskola részéről lehetőséget kaptam a tankonyha használatára, ami szintén nagy segítség volt.
A gyakorlat eredményességét és hatását lehetne monitorizálással vagy különböző tesztekkel mérni, de számomra az eredményesség megcáfolhatatlan bizonyítéka az, hogy a gyerekek arcán láttam az örömöt, a kedvet, a lelkesedést és a végén az üres tálcákat. Szavakkal és gesztusokkal fejezték ki, hogy jól érezték magukat. Büszkék voltak magukra és iskolájukra, megköszönték, hogy ennek részesei lehettek. Fényképek tanúskodnak a jó hangulatról!
Véleményem szerint az egészségnevelési oktatásban általam alkalmazott gyakorlat előnye megkérdőjelezhetetlen a hagyományos módszerrel szemben. Ily módon a táplálkozással kapcsolatos foglalkozás nem egy monoton, egyoldalú előadás, amelyet a gyermekek passzívan végighallhatnak, s néhány óra múlva meg is felejtkeznek róla. Az interaktív módszerrel már az első foglalkozás is emlékezetesebb számukra, a második foglalkozást pedig végképp felejthetetlen élménnyé teszi a közös konyhai munka és falatozás. Amennyiben a gyerekek otthon a szüleiknek is olyan lelkesen mesélik el a foglalkozáson szerzett élményeiket, az elkészített ételek ízletességét, mint ahogy egymással, vagy épp az osztályfőnökükkel megbeszélik, úgy nem kérdés számomra, hogy elértem a célomat a program alkalmazásával. Bízom benne, hogy a megismert ételek otthon is a vacsoraasztalra kerülnek, és a chips helyett az aszalt áfonya kerül elő a szünetekben!
Változásként tapasztalataim:
- a gyerekek kérik tőlem a további recepteket
- szülői visszajelzéseket kaptam, mely szerint otthon el kellett készíteni az ételeket
- kevesebb cukros italt és nassolni valót látok az uzsonnás táskákból előkerülni
- a gyerekek örülnek, hogy az ő iskolájukban ilyen programon részt vehetnek.
- munka közben jól működik a munkamegosztás és a kommunikáció a tanulók között.
Az obesitás és a kóros soványság adatainak változásához hosszabb időszak megfigyelése szükséges. Hozzáfűzve azt is, hogy egyéb tényezők is fontos szerepet játszanak mindezek befolyásolásában (pl. családi adottságok, genetikai tényezők, életmódi sajátosságok).
Anyagi erőforrások: az elkészítendő ételek hozzávalói és az eszközök (tányérok, tálak, tálcák, kések, evőeszközök, poharak, reszelők)
Emberi erőforrások: tanárok, szülők, gyerekek, védőnő.
Természetbeni erőforrások: iskola tankonyhája, tantermei.
Önkéntesként további tervem bevonni a programba városban található Bioboltot és pékséget.