A program összefoglalása:

A területünkön élő roma és hátrányos helyzetű családban élők nagy válságban vannak. A tömeges munkanélküliség bekövetkeztével és a jövőkép hiányával még az addigi élhető életformák is összeomlottak. A szegénységnek különböző típusai emelkedő tendenciát mutatnak, melyet sajnos a napi munkánk folyamán egyre inkább érzékelünk.

Kérdések, melyeken nap mint nap gondolkodunk, és melyek alapjául szolgáltak a program elindításának:

• A halmozottan hátrányos élethelyzetben élők egészség megőrzési lehetőségeinek kiaknázatlansága a családok életében mit hozhat magával?
• A kockázati periódusok áthidalásában hogyan és kik tudnak segíteni?
• Hová vezet a védőnők feladatkörének kibővülése, leterheltségük mértéke meddig növekedhet?
• Hogyan tudnak a védőnők terheiken enyhíteni együttműködéssel, és a személyes felelősségvállalás tanításával?
• A mélyszegénységből adódó egészségkárosodás kialakulásának megelőzésében kik tudnak és milyen módszerekkel hatékonyan segíteni?
• A gyermekek életének perspektívátlansága ezen helyzet további romlása esetén hová vezethet?

A fentieken túl a program megvalósításának kezdeményezését az az erőteljes vágy vezérelte mindnyájunkban, hogy felismertük azt, hogy nem lehet tovább tétlenül nézni a gyermekek és fiatalok testi-lelki egészségének egyértelműen látható és kimutatható hanyatlását. Csapatunkkal a szakmai megvalósítás során mindvégig arra próbáltunk válaszokat találni, hogy mik lehetnek azok a megoldások, amik az egyes ember társadalmi, szociális-és gazdasági helyzetétől függetlenül segíthetnek a betegségek kialakulásának tudatos megelőzésében, csökkentésében, az elvesztett életcélok és az egészséges testi-lelki élet újrateremtésének kialakításában.
Sokáig vizsgáltuk és kerestük a megoldást arra, hogy:

• mik lehetnek a beavatkozások a segítségnyújtási lehetőségek súlypontjai?
• hogyan lehetne átfogó, a megelőzést, szolgáló programokat szervezni, a településen

működő közösségek megszólításával?
Mindvégig hittük és most is valljuk, hogy mindenkinek lehetősége, esélye van arra, hogy gondolataival, hozzáállásával, szabad akaratával naponta megteremthesse, megújíthassa, elronthassa, vagy helyre hozhassa életét, testi-lelki-szellemi EGÉSZ-ségét.

A program megvalósításának nehéz egy helyszínt megjelölni, hisz a kezdeti helyi szintről nőtte ki magát és vált országos szintűvé. Mégis, ha földrajzi helyhez szeretném kötni a program megszületését és megvalósulását akkor Borsod- Abaúj- Zemplén megyét, a Cigándi járást és két települést Tiszakarádot és Olaszliszkát kell megemlíteni.    

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország legnagyobb településszámú, és a harmadik legnagyobb népességű megyéje.
A népesség elöregedését azonban jelzi, hogy a gyermekkorúak hányada csökken, (2001:18,9%; 2010:16,4%) míg a felnőtt korúak hányada kisebb (2001:66,7%; 2010:67,3%), az időskorúak aránya (2001:14,4%; 2010:16,4%) jelentősebb mértékben növekszik.
A megyében az élveszületések aránya a hazai átlagot minden évben meghaladja, ellenben a halálozási arány értékei jóval kedvezőtlenebbül alakulnak.

A lakosság 358 településen él. A megye lakosságának 59%-a városokban, míg a többi, 41%-a községekben. A városi lakosok részaránya 10%-kal alacsonyabb az országos 69,4%-os átlagnál.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járásából 14 a fejlesztendő járások közé tartozik. A Cigándi, Gönci, Encsi, Edelényi, Ózdi, Szikszói, Mezőcsáti és Putnoki pedig a komplex programmal fejlesztendő járások között szerepel. Ezeken a területeken jellemzően eluralkodott a céltalan életvitel, és átvette a hatalmat egyfajta kontrolt vesztett félelem és borúlátás. Ilyenkor a remény szinte teljesen megszűnik, és az emberben testi-lelki betegségek, függőségek könnyebben alakulnak ki.

A Cigándi járás a komplex mutatók alapján az országos járási listában a legrosszabb, utolsó helyen szerepel. A lakosságának száma 16 115 fő (2013.12.31. adat). A települések népességének csökkenése folyamatos, aminek a negatív születési – halálozási egyenleg és az elvándorlás is okozója.  Jelentős különbség azonban a korfa összetétele, amely mára egy elöregedő társadalmat ír le.
A települések mindegyikén élnek romák. A részarányukra eltérő becsléseket lehet találni (6 %, 12-14 %). Kedvezőtlenek a térség iskolai végzettségét jelző számadatok is.  
Az átlagos iskolai végzettségben is maradt az utolsó helyen (a 6 éven felüliek között az elvégzett osztályok átlagos száma még ma sem éri el a 8 osztályt).
A térségben meghatározó gazdasági és ezen keresztül közpolitikai, kulturális szerepet játszó gazdasági szereplők, szervezetek, intézmények nem maradtak. Meghatározó szereplőknek az önkormányzatokat kell tekinteni.
A Cigándi járás gazdaságilag a teljes leépülés, társadalmilag a gettóképződés állapotában van, a kilátások javulásának minimális esélyével.
A járásban a válsághelyzetben lévő családok mind az egészség, mind a tanulás terén már a kezdetektől fogva hátrányos helyzetben vannak, mely hátrány komoly segítségadás nélkül nem leküzdhető, hanem inkább erősödik, a képzeletbeli olló nem hogy nem zárul össze, hanem még inkább kinyílik.

A program megvalósítása először két településen Olaszliszkán és Tiszakarádon történt. Itt voltak az első képzések, és innen nőtt ki országos hatáskörűvé.

Olaszliszkán és Tiszakarádon a halmozottan hátrányos helyzetben élők aránya rendkívül magas. A mélyszegénység megmutatkozik többek között az alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat a lakhatási, táplálkozási körülményekre, az egészségi állapotra, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. Mindez együtt szükségszerűen eredményezi a szegénység  újratermelődését, a generációkra történő átörökítés magas valószínűségét.

A szociálisan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma népesség (Tiszakarádon 2012-ben  jegyző általi becsült adat szerint a lakosság 40%-a roma származású) az országos átlagot jelentősen meghaladja és súlyosak a foglalkoztathatósági, egészségügyi, lakhatási és ezzel együtt szociális problémák, és rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, magas munkanélküliség.
A halmozottan hátrányos élethelyzettel sok esetben járó mélyszegénység, a higiénia biztosításának hiánya, és általános elkedvetlenedés miatt nagyfokúvá váltak a fertőzések. Nőtt továbbá az indokolatlan oltáselmaradások száma és a szűrővizsgálatokon is egyre kevesebben vettek részt. Férfiak körében szinte senki nem vett tudomást az egészségmegőrzés alapvető szabályainak betartásától (tüdőszűrés, vérnyomásmérés, állapotfelmérés, stb.).

A projekt átfogó, hosszú távú célja volt, hogy a szegény, hátrányos helyzetű és kiemelten a roma lakosság élethelyzetéről és támogatásuk speciális lehetőségeiről olyan ismereteket, tapasztalatokat adjunk át, amelyek mindazok munkáját segítik, akik erre az olykor nem könnyű útra lépnek. (védőnők, akik mentorokká váltak, egészségügyi dolgozók, háziorvosok)

Átfogó cél továbbá az egészséges életmódot támogató pozitív közösségi minták elterjesztése, az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítása a lakosság és speciális, magas kockázatú célcsoportok körében, valamint a betegségterhek csökkentése a járás lakói körében.

Közvetlen célkitűzés: védőnők, mentorok és orvosok együttműködve tudják támogatni a településeken élő, halmozottan hátrányos élethelyzetben élők életét oly módon, hogy mindeközben a hatékony és összeszokott együttműködés révén a lakosság is egyre nyitottabbá válik az egészségmegőrző programokra, szűrővizsgálatokra, csökkentve ezzel a védőnőkre háruló személyes terhelést."    
"A projekt megvalósítása során a közvetlen célcsoportot elsősorban a Tiszakarádon, Tiszacsermelyen és Olaszliszkán élő halmozottan hátrányos élethelyzetben élő fiatalok, gyermekek és főként roma nők adják. Tiszakarádon és Tiszacsermelyen megközelítőleg 4200 fő a roma lakosok száma, Olaszliszkán pedig 2600 fő.

Elmondható az, hogy a térségben a romák rendkívül csekély mértékben vettek igénybe egészségügyi szolgáltatást. A kilátástalanság és a napról napra történő élés miatt különösen magas a depresszió előfordulása, a szív- és érrendszeri megbetegedés, a cukorbetegség és a daganatos betegségek és a magas vérnyomás előfordulása.
Az egészségügyi ellátórendszer valamennyi szintjét kevesebben veszik igénybe a romák, ahol gyakran éri őket hátrányos megkülönböztetés.

A szegénység arculatai között jelentősek az átfedések. Az együttes jelenlétük nagy kockázatot jelent az állandósulás, a tartóssá válás szempontjából.
Sajnos az egy-két gyermeket nevelő párok, családok háztartása is romló helyzetet mutat, kiemelten azokban a térségekben, ahol nagy veszély fenyegeti az elhelyezkedni vágyó szülőket a munkahelyteremtés esélytelenségei miatt.
Nő a gyermekes családok esélytelensége is a gyermeket nem nevelőkhöz viszonyítva.
A magasabb iskolai végzettségű családok esetében is jelen van a szegénység, de ott a fő motiváló tényező általában a megváltozott családi helyzet (pl. özvegyülés, válás, szenvedélyek nagyfokú költséges jelenléte, egyik szülő tartós jövedelem kiesése)

A válsághelyzetben lévő családok mind az egészség, mind a tanulás terén már a kezdetektől fogva hátrányos helyzetben vannak, mely hátrány komoly segítségadás nélkül nem leküzdhető, hanem inkább erősödik, a képzeletbeli olló nem hogy nem zárul össze, hanem még inkább kinyílik.
 A meglévő társadalmi szokások, a babonák jelenléte, a tudatlanság és az egészségkultúra hiányossága sok alkalmat ad arra, hogy a perifériára sodródott emberekben hibás egészségügyi szokások, hibás magatartások keletkezzenek.
Az emberi élet lelki problémáinak felismerésével a test bajait általában sikerrel lehet gyógyítani, de szinte csak a gyerekek, a fiatalok körében várhatunk elsősorban a tudatosan formált egészségvédő magatartás irányában nyitottságot. Talán az eddigi tapasztalataink alapján azt is láthatjuk, hogy a kitartó, türelmes, személyre szabott egyéni beszélgetések alkalmával fel tudjuk ismertetni velük, hogy önmagukban vannak a nyomoruk legyőzhetőségeinek eszközei, valamint a betegségek jelenlétei megmutatják a feladataik irányát is.

A program sikerében rendkívül nagy szerepe volt a tervezésnek, az együttgondolkodásnak. Együtt gondolkodtunk védőnők és pedagógusok, orvosok és szakápolók, annak érdekében, hogy végül egy letisztult, kikristályosodott és mindenki tapasztalatát figyelembe vevő, működőképes program alakuljon ki térségünkben, majd azt megismertethessük országos szinten is.

Nem kívántunk kész recepteket az asztalra tenni, foglalkozásainknak inkább az volt a célja, hogy bátorítsuk az egyéneket a megtapasztalásokra, lehetőségek felismerésére. Bizonyos útkereszteződéseknél táblák elhelyezésével segítjük az útmutatást, de az út kiválasztását és a végigmenést rajta az egyéneknek kell megtenni. Ezek a táblák a jelen, a múlt és a jövő egyensúlyának kézbentartásával, a kultúra, a szokások megtartásával  rávenni az embereket a saját egyéni céljaik megfogalmazására.

A program 4 pillérből áll:
1.Település Egészség Felelősök tananyagának kidolgozása és képzése, akik a fiatal roma nők közül kerültek ki. A településeken az új tudás megszerzésre nyitott helyi emberek összegyűjtése, majd tudással való felvértezése, annak céljából, hogy segíteni tudja társait az egészségtudatos életmód megtervezésében és megvalósításában.   
A képzés rövid témakörei:
Elsősegélynyújtás
Személyi és környezet higiéné hiányai miatt bekövetkező betegségek kialakulása és megelőzési lehetőségeik
A védőoltások értékeiről kötelező védőoltások részletezve. Az oltással kapcsolatos jogok és kötelezettségek a szülői oldal megvilágításával
A közösségbe járatás Fontossága ,hogyan lehet segíteni azon családokat, akik családon belül kialakult hiányosságok miatt nem viszik óvodába iskolába a gyerekeket
Önértékelés önbizalom önfejlesztés készség és képesség fejlesztés
Felelősséggel vállalt munka élethosszig tartó tanulás
 
2. Mentorok képzése, akik segítik a Település Egészség Felelőseit folyamatos és rendszeres kapcsolattartással. A mentorokat első perctől fogva elfogadta a településen élők, mert hitelesek voltak.
A mentorok védőnők voltak, akiket 20 órás képzésben részesítettünk
Ők segítették a település egészségfelelősök aktuális munkáját. PL hogyan tudják megoldani a különböző szűrések szervezését a kistestvér születése miatt nagyobb gyermekek óvodába történő elvitelét, a szóróanyagok elvitelét a tiszta udvar rendes ház akciójára történő motiválást a családok körében, a szűrővizsgálatokon a kicsi gyerekek felügyeletét és erősítették a mentorok az etikai és viselkedési kultúra kialakulását stb.
 
3. Védőnők képzése, mely egy akkreditált 38 kreditpontos továbbképzés. A program szervezése és tartása az ország területen 6 megyében a többszörösen hátrányos helyzetű területeken dolgozó védőnők részére történt.
Az akkreditált képzés címe:  Védőnői Közösségi Gondozás lehetőségei cigány családokkal
Fontos volt felismertetni a védőnőkkel az érdek és feltétel nélküli elfogadás elsődleges szempontjait
A település egészségfelelősök által lehetővé vált segítés lehetőségeinek elfogadását és igénybe vételét
A képzéseken kiemelten erősítettük a védőnők által végezhető szűrővizsgálatok egészségfejlesztő előadások szervezését tartását
Önértékelés önbizalom folyamatos tanulás fontosságát szükségességét
Szakmaközi összefogások szükségességét kiemelten a kisebbségi szervezetekkel


4. Orvosok képzése, mely szintén akkreditált 25 kreditpontos képzés volt.
Az akkreditált képzés címe: Akikhez a Feladat Rendelt.
Kiemelt célunk  itt is az elfogadás befogadás preventiv feladatok erősítése volt

Tapasztalataink alapján beigazolódott, hogy a prevenciós tevékenység csak akkor érhet el igazi sikert, ha magatartásbeli választ tudunk kiváltani azoknál a fiataloknál, akik felé irányul. A fizikai síkon történő változás, átrendeződés, az életmódváltás, a viselkedés megváltozása csak később következik, amikor az érintett emberek már elfogadják az életminőségük megváltozásának szükségességét. Amikor már elfogadják a körülményeket és az őket érintő események tanítását. A tudat és a gondolkodási rendszerek lassú átalakulása indul meg. Röviden nem számít ki fog aratni, bízni kell abban, hogy nekünk folyamatosan vetni kell az egészséggel kapcsolatos ismeretek magvait! Nem érdemes jóslatokba bocsátkozni, hiszen az érintettekkel közösen történő döntésekkel alakíthatjuk a hosszú távú jövőjüket.

A védőnő prevenciós tevékenységének jellemzője, első és legfontosabb értéke az előre cselekvés. A segítségünk akkor hatékony, ha személyes értékek fejlesztését szolgálja. A cigány fiatalokat 12-16 éves kora körül a védőnő mindarra előkészítheti, ami az egészséges életvitelhez és önálló döntések meghozatalához szükséges.

Együttműködésünk során az alábbi témákban szerveztünk még tanfolyamot:

• ahol testi, lelki egészséggel kapcsolatos dolgokat tanulnak a hátrányos élethelyzetű fiatalok
• ahol megismerhetik az élet szebbé tételének alapelveit
• ahol a saját értékeik tudatára, elismerésére ösztönözzük őket
• ahol az önállóságuk és problémamegoldó készségük fejlődik
• ahol a prevencióval foglalkozó szakemberekkel a partnerségen alapuló kapcsolatokat ismerik meg
• ahol helyet, lehetőséget és időt biztosítunk a csoporttagoknak a beszélgetésekre, egymás meghallgatására
• ahol az ok- okozati összefüggéseket felismerhetik
• ahol ráébredhetnek a tanulás és életcéljaik kialakításának fontosságára
• ahol felismerik a környezet személyiségformáló erejét és azt a tényt, hogy az emberi tevékenységnek legyen célja és értelme
• ahol ráismernek arra, hogy a hosszabb ideig tartó tétlenség elviselhetetlen és hogy a munkavégzésért is olykor küzdeni kell
• ahol felismerhetik azt, hogy az élet nem a nyugalmi helyzetek láncolata, hanem történés, fejlődés, kialakulás folyamata

Minden alkalommal abból indulunk ki, hogy az ember csodálatos felépítésű. Az eddigi munkánk tapasztalatai alapján láthatjuk, hogy semmi sem adható az emberhez, ami belőle hiányzik. Ezért a mi feladatunk abban is áll, hogy felfedeztessük velük a mélyen szunnyadó értékeiket, képességeiket, melyek létezéséről ők maguk sem tudnak. Mert nem is tudhatnak, ha folyamatos negatív inger, előítélet és megvetés éri őket, melyek elsőszámú akadályozó tényezői az önismeret és az emberben születésétől meglévő pozitív értékek helyes kiaknázásának.
Olyan programok szervezésének megvalósítására törekszünk, melyekkel felnyithatjuk az értékes külső és belső erőiket őrző zárakat.

Mert aki csak külső energiaforrásból él, könnyen felismerheti azt, hogy ezektől való függő helyzete megakadályozhatja őt egyéni élete kibontakozásában, hiszen állandóan függő helyzetben van e tényezők és ezeket megszemélyesítő emberek által.  Ezért ezen dolgok esetleges elvesztése esetén a legtöbb ember úgy érzi, hogy nincs miért élnie.

De nekünk, segítő szakembereknek tudnunk kell azt is, hogy a belső értékek felismertetéséhez először külső segítséget kell biztosítanunk embertársaink számára. Csak így tudnak elindulni egy olyan úton, aminek eredményeként felismerik értékeiket és később mindezek ismeretében képesek lesznek  egy pozitív életvitelre.
Itt tehát először külső ösztönzésre van szükség: bátorításra, önbecsülés erősítésére, mert ezek tudatosításával fellelhetik belső energiaforrásaik kiapadhatatlanságát.

A program során a jövedelmi szegénység és más hátrányok okozta társadalmi kirekesztettség csökkentésére, a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítésének elkerülésének csökkentésére törekedtünk mindvégig. További törekvésünk volt, hogy hozzájáruljunk a társadalmi hátrányok újratermelődésének és „átörökítésének” megelőzéséhez.

A résztvevők számára  szinte minden alkalommal (támogatók segítségével) az oda- és vissza utazás költségét biztosítottuk.
Szintén szponzori, vagy pályázati támogatással az előadás témájához illő, a korszerű táplálkozás irányelveit mutató élelmiszerek kóstolásával emeltük a programunk értékét.
Az adás törvényét betartva – minden alkalommal adunk lelki útravalót, elsősorban apró dicséretet, gondoskodást, figyelmességet, szeretetet, egy témához illő idézetet, melyek csendes ajándékok, de nagy erejük van, és nem kerülnek pénzbe. 

Mindvégig a prevencióban rejlő lehetőségek kiaknázása vezérelt bennünket, az, hogy saját döntések meghozatalára tudjuk ösztönözni a jövőjüket még alakító, hátrányos élethelyzetben élő fiatalokat, hiszen tudjuk: saját jövőjüket alakítják minden megfogalmazott emberi gondolatukkal.

A folyamatban minden résztvevő az egyértelmű feladatkörök meghatározása miatt betartotta, és lassan elfogadta személyes felelősségét. A roma nők a mentorok motiválása eredményeként önkéntesen és örömmel jöttek védőoltásokra, férfi társaik pedig szintén nagy számban vettek részt a szűrővizsgálatokon, melyekre korábban ilyen mértékben nem került sor.
Mind az orvosok, mind a védőnők, mind pedig a mentorok részt vettek ön-és társismereti, személyiségfejlesztő és érzékenyítő tréningen is, ennek része volt a roma kultúra bemutatása is, melynek nagyon nagy hatása volt hosszú távon is a mindennapi munkavégzésre.

Nincs két azonos életút, nincs két azonos ember. Ez a tény tette szükségessé azt a tanulási folyamatot, melynek során, a résztvevők jelentős részének hozzáállásában látható változás következett be annak felismerésében, hogy senkinek nincs joga minősíteni a másik embert, a másságot, a roma embert, a szegény embert.

A program eredményeként a védőnők prevenciós tevékenységének legfontosabb segítőjévé váltak térségünkben az egészségfelelősök, mentorok mindennapos jelenléte.

Elmondhatjuk, hogy a védőnői munka szakmai színvonalának emelését, a valós értékű, érdemi gondozást nagymértékben segíteni tudják a település egészségfelelősök elsősorban a védőnői szűrővizsgálatok területen és a szűrővizsgálatok, tanácsadások, oltások fontosságának közösségekben történő népszerűsítésével. Segítséget nyújtanak továbbá a kötelező és nem kötelező védőoltások értékeinek felismertetésében,  a súlyos betegségek megelőzésének megismertetésében, valamint a  kampány oltások szervezésében, az oltásokra történő behívásokban azoknál az eseteknél, ahol a védőnő már többször is hívta a gyermeket, és csak felelőtlenség, vagy feledékenység miatt nem jelentek meg.
Az ismételt és többszöri behívást a település egészségfelelős tudja biztosítani. Sok esetben csak egy gyors emlékeztetőre van szüksége az édesanyáknak. Ezen esetben a védőnő szakmai munkájától ez nem veszi el az időt.

Rengeteg segítséget nyújtanak az egészségfelelősök továbbá a védőnő által szervezett egészség értékét megtartó és fejlesztő előadások népszerűsítésében, és a meghívok személyes átadása szintén  nagy  segítséget jelet a programok sikerességében. Ebben szintén a védőnővel együttműködve tud feladatot vállalni a segítő.

Az egészségfelelősök tehát nagyon sok területen tudnak segíteni, fentieken túl az alábbiakat emelnénk még ki:

Az elsődleges megelőzésben: a dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítását segítő programok népszerűsítése, programokra meghívók személyes elvitele, a fokozott környezetvédelemben, a környezeti tisztaság fontosságának felismertetésében.

A másodlagos megelőzésben: a szűrővizsgálatok széleskörű lehetőségeinek népszerűsítésében, kiemelten a tüdőszűrésre, nőgyógyászati méhnyak rák szűrésre történő mozgósításra.

A harmadlagos megelőzésben: a rehabilitáció és az otthoni szakszerű segítség igénybevételének motiválásában.

Az egészségfelelősök kiemelt feladata továbbá az is, hogy mindenkit motiváljanak a tanulásra, hiszen a munkanélküliség arányának növekedése az aluliskolázottsággal hatványozódik.  

Tudás nélkül nincs belső motiváció a rendszeres kitartó munkavégzésre, az általános iskola elvégzésére pedig az egészségfelelős képes motiválni a fiatalokat, ami nagyon nagy eredmény. A tanulás az egészségtudatos életvitel kialakítása kapcsán nem csupán az oktatásügy dolga volt a projektben, hanem együttműködés jellemezte ezt a területet is, hathatósan tudnak segíteni az egészég felelősök abban, hogy a tanulás révén a halmozottan hátrányos élethelyzetben élő fiatalok alkalmazkodni tudjanak a társadalmi igényekhez és gazdasági változásokhoz.

További sikerként könyvelhetjük el az alábbiakat is:

• csökkent a védőnők ún. „postás szerepe”: a védőoltásokra történő toborzást az egészségfelelősök intézték biztos kézzel és hatékonyan, így jobb lett a védőoltások aránya is
• szűrővizsgálatokra aktívabban bevonhatóakká vált a célcsoport és a falunapokra is
• óvodába rendszeresen járók száma növekedett
• a higiénés körülmények javultak
• csökkentek a szezonális fertőző betegségek, járványok (pl.: hasmenés, hepatitis A)

Jelentősen csökkent térségünkben továbbá:

• Felelőtlen emberi magatartás
• Az alapvető környezeti és személyi higiéne hiánya
• A tudatlanságból fakadó fertőző betegségek elhanyagolása
• Az alapvető egészség értékét óvó kötelezettségtudat hiánya
• A szociális- gazdasági hatás, a szegénységből fakadó szükségmegoldások
• A dohányzás
• Az alkoholfogyasztás
• Egyéb egészséget károsító szerek fogyasztása
• Fertőzött élelmiszerek fogyasztása
• A hiányzó, vagy nem elég hatékonyan működő szűrővizsgálatok
• A védőoltásokhoz fűződő etikátlan magatartás
• Változott a lakosság egészségi és szociális állapota

Sikerként éltük meg továbbá azt is, hogy 3 szakmai kézikönyv készült el, melyek az alábbiak:

• Akihez a Feladat rendelt
• Szenvedélybetegségek megelőzése
• Adjunk magunkból mindent, ami a tanultak alapján átadható

A szakmai anyagokkal az volt a célunk, hogy valamennyi résztvevő rendelkezzen az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési ismeretekkel annak érdekében, hogy az így elsajátított „egészség”-tudás a mindennapokban bármikor elérhető legyen.
    
Térségünknek nagyon régóta már olyan segítségre volt és van szüksége, amely válaszol a mélyszegénységgel küszködő, halmozottan hátrányos élethelyzetben élők testi-lelki-szellemi problémáira és lehetőséget biztosítson az egészségügyi és szociális feltételek javulására.

Ahhoz, hogy a fentiekben bemutatott program megvalósuljon más területeken, illetve továbbfejlődjön külső forrás nélkül nem valósítható meg. Ugyanis szakemberek összefogására, szakmai munkájára van szükség ahhoz, hogy a változás elinduljon.