A megjelenítést az eszköz elemei - táblák, különböző méretű és formájú fabábuk és zsinegek segítik.

1. Rövid történeti visszatekintés:

A mai Redszertábla elődje Hamburgból származik, Kurt Ludevig és Ulrich Wilken gyermek-pszichiáterek kezdtek kisérletezni a családi tábla módszerrel a hamburgi egyetemen. Polt-Rimser, 2011

A hatvanas években az USA-ban David Kantor, a Bunny házaspár és Fred Duhl a Moreno féle pszichodráma elemeit alkalmazva és továbbfejlesztve a családi rendszerekre, bevezették a több dimenziós családszobor módszerét.

1939-ben megjelent von Stabs német gyermekpszichiáter Sceno-tesztje, amelynek struktúrális eszközeit Ludevig és Wilken felhasználták, hogy láthatóvá tegyék a kliens családjának kapcsolati konstellációját a mélyebb pszichés tartalmak feltárása nélkül. Egy 50 cm x 50 cm-s fatáblán helyeztették el a fabábukat, amelyek eredetileg kétfélék hengeresek és négyszögletesek voltak. Ellentétben a Sceno teszt figuráival a kezdeti fabábuk alig megrajzoltak voltak, ami azt a célt szolgálta, hogy a bábuk önmagukban ne hívjanak elő asszociációkat.

A XIX. század végén XX.század elején felváltotta a redukcionista szemléletet a (mindent kisebb és kisebb egységekben vizsgálni) holisztikus szemlélet, valamint a fizikai és kémiai rendszerek vizsgálata által megjelent a rendszerben való gondolkodás.

A rendszerszemlélet keretet ad az észlelésnek, az észleletek struktúrálásának alapját jelenti, amely magában foglalja a szemlélőt, a szemlélt dolgot és ezáltal a rendszer részévé teszi. A rendszerszemlélet emberképe: az egyén a természetben és környezetében jelenik meg, ettől függetlenül nem vizsgálható.

2. A Rendszer-tábla alkalmazásának célja

Amikor a Rendszer-táblát használjuk, nem csak az válik láthatóvá, amit mond, gondol a segített, hanem az is, ahogyan benne él a helyzetben. Ezáltal arra is ráláthat, ami a helyzettel kapcsolatosan érzelmi szinten mozgatja. Tehát láthatóvá válik mindaz, ami beszélgetés közben a szavakon túl megjeleníthető: a kontextusban szereplő személyek viszonyai, kölcsönhatásaik, ki nem mondott érzéseik, gondolataik. Ezáltal a probléma-hozó egy újabb megközelítést alkalmazva közelebb kerül a megoldáshoz.

A megjelenített helyzet végiggondolásában a módszer alkalmazásához szorosan kapcsolódó cirkuláris kérdések technikája segít. Ez a kérdéstechnika az ellentétes elvárásokra, kapcsolati minőségekre egy újfajta rálátást ad, amely megláttatja a helyzetben szereplő valamennyi érintett személy motivációs késztetését is. A folyamat így gyorsabban elvezet a kontextus tágabb értelmezéséhez, amely lehetővé teszi, hogy új megoldási elképzeléseket alakítsunk ki. A Rendszer-táblával való munka hatékonyan segít tudatosítani a rendszerben jelenlevő problémákat, sokszor meglepő megoldásokhoz vezetve el minket.

Cél a távolságteremtés, hogy az érintett saját helyzete megfigyelőjévé váljon. A módszer a gyakorlatból merített konkrét feldolgozásra váró esetekkel dolgozik, amelyet a részvevők saját szakmai területükről hoznak.

2.1. Az eszköz alkalmazási lehetőségei:

  • Aktuális helyzetelemzés
  • Stratégiai tervezés
  • Rendszerszemléletű portré
  • SWOT elemzés (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, kockázati tényezők)
  • bizonyos cél eléréséhez, megoldás megtalálásához segítséget szeretnénk kapni

 

2.2. Az eszközről:

A Rendszer-tábla négyzet alakú alapján jelöli ki a felállítandó rendszer határait.A rendszerek felállításához 33 fabábu áll rendelkezésre: 3 nagy színes szögletes figura és 5 természetes színű szögletes, illetve 5 gömbölyű bábu formánként három méretben.

A bábuknak arcuk, orruk és szemük van, tehát a tekintetük iránya adott. Szájuk nincs. A felállítás kísérője arra kéri az esethozót, hogy a bemutatott helyzetben szólaljon meg egy-egy figura nevében.

A zsinegekkel is dolgozhatunk, hogy a szövetségeket, kapcsolatokat, érzéseket, határokat, összetartozásokat és elkülönüléseket láthatóvá tegyük. A Rendszer-tábla figuráival általában személyeket és csoportokat állítunk fel, de lehetséges az is, hogy dolgokat (pl. az elvégzendő feladatot, vagy közös missziót) jelenítsünk meg.

  1. A Rendszer-tábla használata, munka módja:

Alapelv: Az esethozó a Tábla gazdája, csak ő állíthatja fel a figurákat és ő teszi vissza az esetmunka befejeztével valamennyi bábut a helyére. Senki más nem nyúlhat sem a figurákhoz, sem a táblához.

Kezdés: az esethozó elmond egy helyzetet, vagy jelenetet amivel foglalkozni szeretne a folyamatban. Az esetben szereplő személyeket, érzéseket, dolgokat, csoportokat stb. figurák jelenítik meg a táblán, ahol lépésről lépésre alakul ki a jelenet.

Amikor az esethozó befejezte a felállítást a táblán, arra kérjük, hogy kölcsönözze a hangját a bábuknak és mutassa be a szereplők érzelmi állapotát, álláspontját.

Feldolgozás: A feldolgozás során a legkülönfélébb aspektusokat bevonhatjuk a munkába. A Rendszer-tábla használata közben a kísérő különböző típusú kérdések feltevésével viszi előre a folyamatot, szükség szerint a csoporttagokat is bevonva. A cirkuláris kérdések gyakran jóval hatásosabbak, mint a direkt kérdések. Ahelyett például hogy: „Miért nem szól hozzá a témához?” – feltehetjük így is a kérdést: „Mit gondol, hogy hat most a hallgatása a többiekre?” Így a hallgatást emeljük ki üzenetként és nem konfrontálunk.

Zárás: Az Esethozó elteszi a táblát és arra kérjük, hogy pillanatnyi állapotáról adjon rövid visszajelzést, végül foglalja összeröviden benyomásait.

A munka folytatása: A felállítás mindig egy adott állapot pillanatnyi képe. A további munkához a folyamatban hasznos lehet, ha a felállítás egyes fázisait vagy a kezdő, esetleg záró képet lefényképezzük.

Hatékonysága és sokoldalú használhatósága miatt a Rendszer-táblával való munkát nagyon eredményesen lehet használni a védőnői csoportokkal tartott szupervíziókon és esetmegbeszéléseken is. A résztvevők saját szakmai gyakorlatukból hozott konkrét esetek elemzése kapcsán fejleszthetik szakmai kompetenciájukat, személyiségüket.

A módszer alkalmazása:

  • Nagymértékben elősegíti, hogy egy adott kapcsolati kontextusban új perspektívák és információk jelenjenek meg.
  • Alkalmazásával ellentmondásos elvárásokat, kapcsolati minőségeket, belső beállítódásokat és realitáskonstrukciókat deríthetünk fel. Elvezet a kontextus szélesebb körű észleléséhez, és így más hatékonyabb megoldási irányok, utak megfogalmazásához.
  • Kreatív gondolatokra ösztönöz, új perspektívába helyezi az addig meglévő tapasztalatokat. Másféle látásmódot teremt a témában érintettekkel és ennek alapján lehetővé válik a következő lépések megtervezése.

 

IRODALOMJEGYZÉK

  • Wiesner E., (2015) A Rendszer-tábla, mint intervenciós eszköz. Paradigma, II,28-34.
  • Wolfgang Polt, Dr.Markus Rimser (2011) Aufstellungen mit dem Sytembrett, Münster, Ökotopia Verlag
  • Berne,(2013) Emberi játszmák. Háttér Kiadó
  • Horváth, M.: A családterápia redszerszemlélete.
  • http://koloknet.hu/2008/08/A családterápia rendszerszemlélete/

(Letöltve: 2016.08.30.)

 

Rendszertábla