Írásomban olyan jó gyakorlatot mutatok be, ami a TÁMOP 5.2.3. (Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére) című program keretében indult 2008-ban és az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérségben valósult meg.
A védőnő sokrétű feladatait az érintett, szolgáltatáshiányos településeken többnyire egyedül végzi; a gyermekorvosi támogatás is hiányzik, mivel vegyes praxisban lát el egy-egy, vagy több települést a felnőtt háziorvos. Aprófalvas térségről lévén szó, a társszakmák képviselői is csak ritkán (vagy egyáltalán nem) jelennek meg a településeken.
A korábban említett program tervezése során nyilvánvalóvá vált, hogy alig megoldott probléma a gyermekekkel (és családokkal) közvetlenül foglalkozó szakemberek és segítőik szakmaközi együttműködése annak érdekében, hogy a térségben élő gyerekek életesélyei javuljanak, az egészséges gyermekkor minden gyermek számára elérhetővé váljon. A gyerekintézmények, a segítők, az első vonalban dolgozók többnyire nincsenek egymással kapcsolatban.
A közösségi tervezés során lehetőség nyílott arra, hogy a helyi szakemberek, és velük párhuzamosan a helyi lakosság a legégetőbb hiányokat megfogalmazzák, majd fejlesztéseket valósítsanak meg a program finanszírozásával. Így alakítottak ki egy olyan modellt, ami egészen új szemléletet hozott a gyermekek egészségügyi ellátásában.
Mikrotérségi gyermekegészségügyi program öt településen
Az érintett településeken élő gyermekek részére 20 km-en belül nem érhető el gyermekorvos. Gyermek szakorvosi ellátásban a mikrotérség öt településén élő gyermekei jó esetben havonta egy alkalommal részesülnek a Mozgó Szakorvosi Szolgálat keretében, ahol csak egészséges gyermekekkel foglalkoznak. A gyermekek ellátása a vegyes praxist működtető háziorvos feladata. A védőnő, speciális tudással rendelkező támogató szakember, de a szükséges konzultáció biztosítása nélkül dolgozik.
A kezdeményezés, a programelem gondolatcsírája egy több települést ellátó védőnőben fogalmazódott meg, aki végül a megvalósítás motorjává is vált.
A program céljaként rögzítették a hiányzó egészségügyi ellátások közelebb juttatását és elérhetővé tételét a térség hátrányos helyzetben lévő gyermekei számára. Kiemelt korcsoport a 0 – 3 éves korosztály, valamint a szüleik. Közvetett célcsoport azoknak a szakembereknek a köre, akik gyermekekkel dolgoznak.
A védőnő szakmai tevékenységét elsősorban önállóan látja el, de rendszeresen kapcsolatot tart az egészségügyi, gyermekjóléti és szociális ellátórendszer szakembereivel. Szoros személyes kapcsolatot tart gondozottaival, melynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző problémáikban (egészségi, szociális, mentálhigiénés) tanácsot nyújt. Ezen kívül szűrővizsgálatokat szervez, védőoltásokat készít elő, egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosít a gondozottak számára. Mindezt sokszor egyedül teszi.
A társadalmi hierarchia legaljára szorult, ezen belül etnikai mássága miatt előítélettel sújtott, diszkriminált társadalmi csoport, a magyarországi romák körében végzett tevékenysége során a védőnő nehezen birkózik meg azokkal a konfliktusokkal, amelyek adandó alkalommal a cigány közösségek többségitől eltérő hagyományaiból, életmódjából, családfelfogásából, értékrendszeréből fakadnak.
A helyi szakemberekkel közösen végzett tervezés arra világított rá, hogy számos szakember hiányzik a településekről, akikkel a védőnő egy teamet alkotva végezhetné eredményesebben sorétű munkáját. A közösségi tervezés során kiderült, hogy a hiányzó szakemberek megtalálhatóak a térségben, csak éppen más munkakörben foglalkoztatva, így pl.: a dietetikus élelmezésvezetőként, a fejlesztő pedagógus napközis nevelőként.
A program keretében kialakításra került egy mikrotérségi, gyermek egészségügyi központ, továbbá egy OEP finanszírozásban nem részesülő gyermekorvosi praxis mintegy alternatívaként a vegyes praxisú háziorvos mellett. Mivel a rendelők önkormányzati fenntartásúak, így az önkormányzat rendelőit használhatta a gyermekorvos is, aki heti rendszerességgel, azonos napokon jelent meg a településen, szorosan kapcsolódva a védőnő munkájához. Jelenős szerepet vállalt az egészségnevelésben, a védőnővel való konzultációk, konzíliumok közvetett módon is hozzájárultak a gyerekek jobb egészségi állapotának eléréséhez. A program során a tapasztalati tanulás került előtérbe. A roma, nem roma kismamák együtt vettek rész a programokon, a települések közötti közlekedést a falubusz segítette, a programok ideje alatt az idősebb gyerekek felügyeletét biztosították.
A gyermek egészségügyi központ tevékenységein belül fontos helyet kapott a gyermekvállaláshoz, gyermekneveléshez szükséges tudás indokolt mértékű átadása az érintett célcsoportoknak. Ez a szülőket felvértezte olyan ismeretekkel /pl. a szoptatás, mint a stabil kötődés kialakulásának jentős tényezője, korszerű csecsemőtáplálás, 0-3 évesek mozgástevékenységének és játéktevékenységének segítése, a mese fontossága/, melyek birtokában gyermekeik esélyét növelik a sikeres iskolakezdéshez és egy egészséges, aktív élethez.
Megvalósult továbbá:
- 120 órás háztartástan tanfolyam
- speciális étkezésű, diétás gyermekek szülei számára
- az ifjúsági közösségbe járó fiatal lányok számára (tini-konyha)
- tankonyha dietetikus szakemberrel (hagyományos alapanyagokból és technikával készülő ételek elkészítésének tanítása)
- fejlesztő pedagógiai ellátás biztosítása
- pszichológiai ellátás bővítése
- kölyökkuckó működtetése - játszóházi programok felnőtt foglalkozásokkal
- kismama klub
- háztartás és életvezetési klub,
- egészségnevelés,
- ifjúságnevelés
Minden óvodában szűrővizsgálatokra került sor, a szülők mind beleegyeztek annak elvégzésébe. Nagyon sok mozgásszervi probléma és jó néhány elhízott gyermek bukkant fel a szűrések alkalmával. (A szakorvosi ellátásba való eljutás segítése nem volt cél, de néhány esetben és településen ez is megvalósult.)
A próbálkozás azt is bebizonyította, hogy a legtöbb szülő számára fontos a gyermeke egészséges fejlődése.
Mivel a programot maguk a felkutatott, bevont szakemberek tervezték meg, elköteleződésük maximális volt, munkakörükön túli tevékenységüket a program finanszírozta.
A program befejeződött, a pályázati forrás elfogyott, azonban mi sem bizonyítja jobban, hogy nyomot hagyott nem csak az érintettekben, hanem a települések vezetőiben is, mint amikor az egyik polgármester az értékelés során így fogalmazott: „többet ad egy-egy település a helyi focicsapatnak, mint amennyibe kerül a program folytatása”. Az együttműködések, a felszínre került helyi erőforrások is megmaradtak. A program folytatását az EFOP-1.4.2-16 Integrált térségi gyermekprogramok című pályázat részeként az érintett települések/szakemberek már megtervezték, a pályázatot benyújtották.
IRODALOMJEGYZÉK
- 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-20321
http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a07h0047.OGY
Letöltve: 2016.08.29 - GYEREKESÉLY PROGRAMOK kistérségi alkalmazása
http://www.gyere.net/downloads/gyerekes%C3%A9ly.pdf
Letöltve: 2016.08.29 - Civil jelentés a Gyerekesélyekről, 2012–2013
http://www.gyere.net/downloads/Civil_jelentes_2012-2013.pdf
Letöltve: 2016.08.29 - További információk a program egészéről
http://www.gyere.net/archiv_index.html
http://www.baktagyerekesely.hu - http://www.mtafki.hu/konyvtar/Magyarorszag/Magyarorszag_terkepekben_Telepulesek.pdf