A program összefoglalása:

 A védőnők, munkájuk során a családokkal otthonukban és a védőnői tanácsadóban találkoznak, melyek „hivatalos találkozók”.

A védőnők mindig keresik azokat a lehetőségeket, ahol a gondozottak számára olyan teret biztosíthatnak, ahol oldott légkörben, tartalmasan, kulturált körülmények között hallhatnak egészségükkel kapcsolatos témákról, új ismeretekkel gazdagodhatnak.

Fontos szerepet kapnak a klubfoglalkozások a közösségépítésben, a közösségformálásban, az új kapcsolatok megalapozásában, kiépítésében, ezzel erősítve a kapcsolatok minőségét.

A gondozottakkal való „más minőségű” együttlétek ezeken a foglalkozások, a védőnők számára is teret biztosítanak új módszerek kipróbálására.  

A Praxisközösség települései Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati csücskében, Heves Megyével határosan, az ózdi kistérség területén találhatóak.

A rendszerváltozásig a kistérség lakosainak ezrei dolgoztak a nehéziparban. Az Ózdi Kohászati Üzemek, a Borsodnádasdi Lemezgyár, a Farkaslyuki Bányaüzem adott biztos megélhetést az embereknek. Az üzemek megszűnését követően a kistérség településein élő családok megélhetése veszélybe került. Talán nem is volt olyan család ahol nem volt valaki munkanélküli. A megváltozott gazdasági helyzetben a családok sorra veszítették el egzisztenciájukat, elszegényedtek. Aki tehette a családját hátrahagyva más településen, illetve az ország más, távolabbi részében, vagy külföldön vállalt munkát.

A tanult, diplomás emberek is elvándoroltak, így a településeken jobbára a tanulatlan vagy alacsony iskolázottságú emberek maradtak.

Az utóbbi években kisebb-nagyobb vállalkozások és üzemek indulásával, illetve a települési közmunkaprogram segítségével a családok élete tervezhetőbbé vált.

Települések adatai (Ózdi Kistérségi Tükör adatai alapján)

A 4000 fős lakosú Arló településen 49,90% a roma népesség becsült aránya, 33,00% a 0-18 évesek aránya, 79,40% a veszélyeztetett gyerekek aránya, a szegénységi kockázat 10.
A 3300 fős Borsodnádasd esetében a fentebb említett adatok: 17,80%, 20,00%, 10,80%, 8.
Az 1196 fős Borsodszentgyörgy esetében: 16,00%, 17,00%, 0,00%, 7.
Az 1840 fős Járdánháza esetében: 45,00%, 25,00%, 30,20%, 9.

Az ózdi kistérség munkaerő-piaci mutatói igen kedvezőtlenek, bár a foglalkoztatás területén némi javulás tapasztalható.

A roma népesség aránya településenként igen változó. Szegregált terepülésrészek minden településen találhatók.

Lakásjellemzők a Praxisközösség településein:

Arlóban a vezetékes vízzel ellátott lakások aránya 80,00%, a csatornahálózatba bekötött lakások aránya 0,00%, az árammal ellátott lakások aránya 100,00%, a vezetékes gázzal ellátott lakások aránya 50,00%, a komfort nélküli lakások aránya 23,00%.

Borsodnádasd esetében a fentebb említett adatok a következőek: 95,00%, 15,00%, 100,00%, 65,00%, 10,00%.

Borsodszentgyörgy esetében: 100,00%, 0,00%, 100,00%, 100,00%, 15,00%.

Járdánháza esetében: 80,00%, nincs adat, 98,00%, 35,00%, 30,00%.

Helyi esélyegyenlőségi program minden településen 2013-tól elérhető. A lehetőségek és a megvalósítás településenként változó. Legjobban valószínűleg a pályázati források befolyásolják a települések elgondolásait, terveit, hiszen saját forrásból finanszírozni nem tudják azokat. A programok megvalósításának a Közösségi Házak teret adnak, de Arlóban például nem áll rendelkezésre ilyen épület. Ezen a településen nagyobb rendezvények megtartása emiatt nem lehetséges.

Egészségügyi mutatóink a megyei adatokhoz hasonló, az országos adatokhoz képest lesújtóak.

A lakosság egészségi állapotának, életminőségének egyik fontos indikátora a csecsemőhalandóság, azaz az 1 éves kor előtt meghalt csecsemők száma és aránya. A mutató meghaladja ugyan az országos átlagot a megyében, de 2007 óta kedvező irányba fordult és közelít az országos átlagot. Kutatási eredmények alapján ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a csecsemőhalandósági mutatókat nagyon erősen befolyásolja az anya iskolai végzettsége az életmódon, egészségmagatartáson keresztül. Azt is tudjuk, hogy a csecsemőhalandósági mutatók a 8 vagy kevesebb osztályt végzett anyák esetében a mai napig drámai módon magasak.

A megyében a halálozások közel felét a keringési rendszer megbetegedései okozzák, egynegyedét a daganatok, 5-10 %-át a légző rendszer és az emésztő rendszer betegségei teszik ki. A légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata mindkét nemnél jelentős, de főleg a férfiaknál. A nőknél nagy arányban képviselteti magát az emlődaganatos megbetegedés.          

Az egyes foglalkozások célkitűzései:

Családgondozási szemléleten alapulva az ellátott családok – különösen a hátrányos helyzetű nők, gyermekek és fiatalok – egészségének védelme, megőrzése és fejlesztése az egyéni igények, szükségleteik figyelembe vételével:

  • Családtervezési ismeretek elsajátítása
  • A magzat és a gyermek egészséges fejlődésének mérföldköveinek ismertetése
  • Felkészülés a szülői szerepre
  • Egészséges életszemlélet átadása
  • Szűrővizsgálatok jelentőségének tudatosítása
  • Egészséges táplálkozás, egészséges életmód megismertetése
  • Betegségek esetén a teendők ismertetése
  • Higiénés szabályok ismerete, alkalmazásához készség megszerzés
  • Fejlesztő, segítő és biztonságos környezet kialakítására készségszerzés
  • Környezettudatosság kialakítása

Rövidtávú cél: Roma-roma, roma nem-roma családok közti kapcsolat kiépítése.

Középtávú cél: A tabuk/babonák ledöntése (a gyász témája, a gyerekvárással, a fogamzásgátlással kapcsolatos tudás átadása, a családon belüli erőszakról való információk átadása). A női önbizalom felépítése, arra való bíztatás, hogy nyissanak a védőnők felé, és merjenek kérdezni.

Hosszú távú cél: A fiatalkorú terhességek, illetve a fertőző betegségek megelőzése.

A helyi közösség váljon kezdeményezővé, induljanak el a közösségi kezdeményezések.

A helyi lakosok igényeljenek programokat, a helyi szervezetek kezdeményezzék a programok szervezését.

A D- vitamin természetes legyen a téli időszakba, tudják, hogy szedni kell, és ha elfogyott, fel kell íratni.        

Az OEP felé jelentett védőnői körzetek adatai 2016. 09.30.-i állapot szerint:

Az Arló III. gondozási körben a várandósok száma 4 fő, a 0-7 évesek száma 39 fő, az iskolába beíratottak száma 2016. 09.30-ig 367 fő.
Ugyanezen adatok a Borsodnádasd I. gondozási kör esetében: 14 fő, 109 fő, 118 fő.
A Borsodnádasd II. gondozási kör esetében: 7 fő, 82 fő, 129 fő.
Borsodszentgyörgy esetében: 8 fő, 60 fő, 163 fő.
Járdánháza esetében: 13 fő, 138 fő, 173 fő.
Az Arló I. gondozási körben a várandósok száma 14 fő, a 0-7 évesek száma 181 fő.
Az Arló II. gondozási körben a várandósok száma 13 fő, a 0-7 évesek száma 215 fő.

A program célcsoportja alapvetően a védőnői gondozásban részt vevő családok. Az édesanyákon és a gyermekeken kívül az apukák, nagyszülők, testvérek is nagy számban részt vesznek a programokon.

A klubfoglalkozások alkalmával a jelenlévő gyerekek szocializálódnak, egymáshoz szoknak, ezzel megkönnyítve az óvodai beilleszkedést.           

Mi, a Praxisközösségben dolgozó védőnők, ötleteink tapasztalataink alapján terveztük meg a klubfoglalkozás tematikáját. Törekedtünk arra, hogy a témák aktuálisak legyenek, illeszkedjenek a területi védőnői munkafolyamba. Emellett fontos volt, hogy a legfrissebb protokolloknak megfelelően, naprakész választ adjunk az anyukák kérdéseire. Gondot fordítottunk az aktualitásokra, az anyukák igényeire is.

Az általunk kidolgozott programokon kívül a klubfoglalkozásokon részt vett szülők által igényelt témakörök a teljesség igénye nélkül:

  • Lázgörcs
  • Bölcsőhalál
  • Bárányhimlő
  • Gyász
  • Hepatitis

A klubfoglalkozások elindulásánál a programjainkat az általunk készített plakátokon hirdettük, amin jeleztük a témát, helyszínt, időpontot.

A Praxisközösség településein minden védőnő havonta egy alkalommal, meghatározott időben tartja az Anya-gyermek Klubot.

Az Önkormányzatok lehetőségei nem azonosak, ennek megfelelően a klubok helyszínei is változóak: van, aki a tanácsadóban, van, aki a szolgálati lakásban, van, aki művelődési házban tartja az aktuális összejövetelt.

A plakátok a helyi orvosi rendelők várójában, patikákban, Polgármesteri Hivatalokban, Gyermekjóléti Szolgálatokban, Művelődési Házakban kerültek kihelyezésre.

A meghívót eleinte nyomtatott formában is átadtuk családlátogatásaink alkalmával. Az utóbbi időben viszont már a családok érdeklődnek az időpontok iránt, elektronikusan és verbálisan is értesítik egymást foglalkozásokat érintő történésekről.

A klubokban való megjelenést nagyon befolyásolja az időjárás, az évszakok, az esetlegesen fellépő fertőző megbetegedések jelenléte, a kezdési időpont.

Az átlagosan megjelent felnőttek száma: 10-15 fő, a szülőkkel együtt érkező gyerekek száma változó, hozzávetőlegesen 15-20 fő. Újszülött kortól iskolás korig minden korcsoport képviselteti magát.

Szemléltető eszközök a védőnők számára eddig nem álltak rendelkezésre. Sok esetben a kreativitását használja a védőnő, hogy érdekesebbé tegye az előadásokat.

A védőnői tanácsadó eszközparkját az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram az alábbi eszközökkel egészítette ki:

  • Mellvizsgálati modell
  • Újszülött csecsemőápolási modell
  • Fogápolási modellprogram
  • LANG teszt
  • HUPLE mozgás- és koordinációfejlesztő eszköz
  • Bilibo
  • Látásvizsgáló kártyák
  • Joycare
  • Játszószőnyeg
  • Óvodai asztal, székekkel
  • Egészséges tányérkészlet

A fent említett eszközökkel szemléletesebbé tehetjük a foglalkozásokat.

Ezek a foglalkozások nem csupán előadások, hanem interaktív, egymás véleményét, tapasztalatát meghallgató beszélgetések és információ cserék.

A klubfoglalkozások alkalmával megpróbáltunk családias légkört biztosítani a megjelentek számára. A felnőttek beszélgetése alatt a gyerekek a játszószőnyegen játszanak, illetve óvodai, gyerekek számára gyártott asztalnál színeznek, rajzolnak.

Megpróbáltuk kialakítani azt a gyakorlatot, hogy a szülők és a gyerekek külön helységben tartózkodjanak az előadások, beszélgetések alatt, de a gyerekek igényelték a szülők közelségét.

Az intervenciós területen minden településen megszervezésre kerültek az Anya-gyermek klubok, ott is, ahol eddig ilyen jellegű foglalkozás még nem működött. A védőnők jó arányban tudták mozgósítani a roma lakosságot a foglalkozásokra. A családok megismerték és megszerették a klubokat, és egymást is motiválták a részvételre. A foglalkozásokon való megjelenést azonban nagymértékben befolyásolta az aktuális évszak az időjárás, illetve az ünnepek. Sajnos az is megfigyelhető volt egyes területeken, hogy a többségi társadalomhoz tartozók – az addig jól működő klubokból – lemorzsolódtak, viszont olyan roma családok is bekapcsolódtak, akik eddig ilyen foglalkozásokon még nem vettek részt.

Mérhető eredményeink:

Az Anya-gyermek klubfoglalkozásokon részt vettek száma, a Modellprogram 32 hónapja alatt: 2555 felnőtt, 2619 gyermek, azaz 162 fő havonta a Borsodnádasd Praxisközösség területén.

Nem mérhető eredményeink:

  • meghallgatják egymást
  • odafigyelnek egymásra
  • tudás átadása, beépülése
  • közösségépítés
  • a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazása
  • tolerancia, egymás elfogadása

Emberi erőforrás:

  • praxisközösség védőnői
  • szakemberek (népegészségügyi koordinátor, dietetikus, óvónő, pszichológus, gyógytornász)

Anyagi erőforrás:

  • Alapellátás-fejlesztési Modellprogram biztosított eszközöket
  • Védőnői alapfelszereltség