A program összefoglalása:

A nagy tiszteletet érdemlő - néhai – Dr. Séra Mihály feleségével két fiú gyermeket nevelt fel. Az utódok -melyek egyike szintén orvos-, ily módon tartják a kapcsolatot szülőföldjükkel – Bán völgyével -és próbálják édesapjuk törekvését – az egészség megőrzésére és a betegségek megelőzésére –  megvalósítani és maradandóvá tenni.

A két, lényegesen különböző földrajzi-, gazdasági-, társadalmi környezetben élő és dolgozó testvér felismerte az ebben a térségben élők nehézségeit is. A lakosság eü. állapotának romlása, egyes betegségek gyakoribb megjelenése, a szakellátáshoz jutás anyagi-, utazási és egyéb nehézségei feltétlenül szükségessé tették a lakosság egészségügyi ismereteinek bővítését, szűrések segítségével a problémák felismerését és időben történő orvoslását.     

A rendezvény évente más településen kerül megszervezésre. 

Első alkalommal Magyarország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Bán patak völgyében fekvő -Bánhorváti községben rendezték. A legközelebbi város Kazincbarcika 15 km-re található a településtől, mely helyközi autóbusz járattal és személygépkocsival megközelíthető.

A község hátrányos helyzetű településként nyilvántartott, lakosainak száma megközelítőleg 1500 fő. A lakosság körében egyre több a nyugdíjas korú. A munkavállalók a közeli városban, vagy a környező települések intézményeiben dolgoznak, de helyi vállalkozásoknál ill. közmunkában foglalkoztatottak is jelentősen csökkentik a településen a munkanélküliek számát.

A településen élő roma családok száma -az összlakosság 20%-a-  állandósult.

Szegregált lakókörnyezet nem alakult ki. Lakáshelyzetüket illetően azonban jellemző, hogy többségében komfort nélküli, elhanyagolt küllemű és környezetű, szegényesen bútorozott, zsúfolt családi házban laknak. Egy házban több generáció él együtt, ennek többnyire hátrányát szenvedve. A családi konfliktusok, az alkoholizáló-, dohányzó-, időnként bántalmazó /test-, lelki/ magatartás a gyermekek előtt sajnos negatív mintaként áll. A védőnői körzetben gondozott 115 család 26%-a roma származású. A roma családok fele három vagy több (esetenként 6-8) kiskorú gyermeket nevel. Ezeknél a családoknál -67%- a család egyik vagy mindkét szülője dohányzik, sok esetben -sajnálatosan- a 10 év feletti gyermek is. A roma várandósok mindannyian, szociális vagy egészségügyi szempontból veszélyeztetettek. Ennek ellenére évenkénti születéseknél 1-2 esetben találkozom koraszüléssel vagy fejlődési rendellenesség előfordulásával. Magzati elhalás vagy halva születés az itt töltött munkám ideje alatt (2013-tól dolgozom a körzetben)nem fordult elő. Mégis a gondozott gyermekek 14%-a egészségügyi szempontból fokozott gondozást igényel, többnyire gyengén tápláltságból, allergiás, asztmatikus problémákból adódóan. Ez azt mutatja számomra, hogy nagy szerepe van a környezeti tényezők alakulásnak az emberek és gyerekek egészségi állapotának romlásában.

Egyre több fiatal családnál találkozom a törekvéssel, külön lakás bérlésére, vásárlására, igényesebb berendezésre a lakás komfortosabbá tételére, jobb feltételű munkahely létesítésével. Néhány esetben a vásárlási és étkezési szokások pozitív alakulása is megfigyelhető, de nehezen befolyásolható.

A roma munkavállalók többnyire férfiak, alacsony iskolai végzettségűek, szakmunkás végzettséggel rendelkező is alig akad közöttük. Anyagi nehézségek ebből adódóan, a szociális ellátások ellenére is gyakran jelentkeznek.

Ennek következményeként gyakrabban találkozunk egyes krónikus betegségekkel, kezeletlen szemészeti-, fogászati és pszichés problémákkal, korai gyermekvállalással, művi terhességmegszakítással, helytelenül táplált csecsemőkkel, élősködők – rüh, tetű – megjelenésével, bűnöző magatartás kialakulásával.

Felismerést követően a cél a hátrányos helyzetű csoportok ismereteinek bővítése, betegségek korai felismerése, „jó minta” állítása és ezáltal a társadalmi esélyegyenlőség előmozdítása. Minden emberben célunk kialakítani azt a törekvést, mi szerint legnagyobb értékünk az egészségünk, mely nem csak a betegség hiányát kell, hogy jelentse, hanem testi-, fizikai és szellemi jólétünk meglétét is.          

A program kortól, nemtől, etnikai-, vallási hovatartozástól, iskolai végzettségtől, anyagi-, társadalmi- és munkahelyi elvárásoktól függetlenül mindenkinek egyformán kívánt szolgálni egy egészségtudatosabb magatartás kialakítása érdekében. Az érdeklődők többnyire helyi lakosok, nyugdíjasok, családok és fiatalok voltak. Évről- évre növekedve, a lakosság számának tükrében  10- 15%-os megjelenéssel számolhattunk. 

Az elsősorban emléknapként magánkezdeményezésként indult egészségnap, mára hagyományőrző rendezvény lett.

Az ingyenes lakossági szűrővizsgálatokat, babatalálkozókat, egészségügyi témájú előadásokat, kulturális műsorszámok tették teljessé. A programon megjelentek belépéskor tombolát kaptak, mely egyben sorszámként is szolgált, további tombolák is vásárolhatók voltak, valamint az ott megjelentek kis vendéglátásban is részesültek. A tombola bevételéből minden évben a három település egy- egy rászoruló családja részesült, mely összeget átvételi elismervénnyel igazolt a család.

Az időpont kitűzése a segítőkkel és szervezőkkel együtt történt és ekkor került sor a feladatok konkretizálására is. Plakátok (1.sz. melléklet),-közintézmények-, hirdetőtáblák-, falu Tv-, Kis bíró részére –meghívók (2.sz. melléklet),-civil szervezetek-, közintézmény vezetők-, vállalkozók-, nyugdíjas klubok-, eü. ellátásban dolgozók részére – és részletes programleírások (3.sz. melléklet) kerültek szerkesztésre és kézbesítésre. Az óvodások és iskolások szülei osztályfőnöki, írásbeli üzenet formájában kaptak meghívást a rendezvényre.

Az ingyenes egészségügyi mérések, fogászati szűrések, egészségügyi masszázs és babatalálkozók az előadásokat és kulturális műsorokat megelőzően történtek. Külön standok alakultak, ahol vérnyomás-, vércukor-, koleszterin-, véroxigén szint, valamint testsúly és testmagasság mérésére volt lehetőség. A névre szólóan kiállított egészségügyi szűrőkártyán bejegyzésre kerültek az eredmények és eltérés esetén a szűrést végző egészségügyi dolgozó, -orvos, ápolónő, védőnő – további teendőkről tájékoztatta a szűrt pácienst és írásban rögzítette az háziorvoshoz irányítást is.

A kulturális programokat helyi óvodások és iskolások műsorai színesítették, ezáltal lehetőség nyílt szülők, nagyszülők, családok bevonására is. 

Az ingyenes szűrések lehetősége helyben, az előadások és előadók sokoldalúsága a történelmi múltunkat is felidéző kulturális műsorok színvonala egyre nagyobb számú és különböző indíttatásból megjelenő emberek megjelenését eredményezték évek alatt.

A program legfontosabb értéke és üzenete az elfogadás mellett az önzetlen segítő szándék, mely minden – a rendezvényhez valami módon kapcsolódó – emberben meg van. Támogatás az időseknek, betegeknek, rászorulóknak, romáknak, kisgyermekeseknek, nagycsaládosoknak és valójában mindenkinek.

Segítség ez a segítőnek is, mert ezáltal látható munkája értéke és eredménye.

A rendezvény népszerűsítésével, tombolatárgyak gyűjtésével, babatalálkozó – szervezésével, programszervezéssel, játszókörnyezet kialakításával, vendéglátással – lebonyolításával, eü. szűrések végzésével segítettem a rendezvények alkalmával, szükség szerint.

Nagyszerű érzés volt meglátni ebben a más környezetben az embereket, gondozottakat. Élmény volt érezni azt, hogy milyen hatása van a közösségnek az egyénre és hogyan alakulnak új közösségek és kapcsolatok.

A személyi erőforrások önkéntesekből álltak. A szervezők, a műsorban szereplők, az előadást betanítók, a szűrést végzők, az előadók, mind érezték a nap fontosságát és tenni akartak valami jót mindannyian. A tombola tárgyak, a vendéglátás egy része, a terem, a technika mind természetbeni adományként segített a rendezvény létrejöttében,  olyan lakosok vagy tisztviselők részéről, akik átérezték a program jelentőségét. Az anyagi kiadást a helyi önkormányzatok, civil szervezetek, képviselők, helyi vállalkozók felajánlásaiból volt lehetőség fedezni.