A program összefoglalása:

Az iskola felkérésére kezdeményeztük ezt a programot.A család kiemelkedő jelentősége teszi "szükségessé" a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakítását. A diákok megismerhetik a harmonikus családi mintákat, hogy a gyermekek tudják az egészség érték, érezzék a család melegének szükségességét, tudatosítsák magukban a felelősség mértékét,tanulják meg az okos jövő alakításának szépségét.      

Településünk egy gazdag történelmi múlttal,Európa hírű műemlékkel rendelkező község a Csereháti dombvidék lábánál.Boldva község Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén, Miskolctól 15 km-re észak-keletre,Edelénytől 11 km-re, délre helyezkedik el.Településünk a Bódva völgye kapuja, az Edelényi Kistérség első települése,a Bódva folyó bal partján fekszik, melyről a nevét is kapta. A mintegy 2479 lelket számláló község földrajzi fekvése rendkívül kedvező.A térség természeti adottságaiból adódóan Boldván jellemző gazdálkodási tevékenység a szántóföldi növénytermesztés,a kertgazdálkodás,a szőlő- és gyümölcstermesztés és természetesen jelen van az állattenyésztés is.Az ipari tevékenységek körében megtalálhatók könnyűipari-, élelmiszer- és építőipari vállalkozások,szép számmal található kereskedelmi egység.A lakosság igényeit jól felszerelt intézményhálózat egészíti ki, amely növeli az itt élők komfortérzetét.A település központjában található a Boldvai Közös Önkormányzati Hivatal, a Művelődési ház és Könyvtár, valamint a Szociális Alapszolgáltató Központ.A település gyermekei a Mesevár Napközi Otthonos Óvodába és a Szathmáry Király Ádám Körzeti Általános Iskolába járnak,a betegellátást háziorvos, fogorvos és gyógyszertár biztosítja.Az anya-csecsemő és ifjúságvédelemmel a Védőnői Szolgálat foglalkozik.A lakosság kényelmét szolgálja a településen működő Posta és a Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet.

A lakosság egy része a helyi közintézményekben kap munkát,másik része a közeli nagyvárosban(Miskolcon)dolgozik.Az aluliskolázott,többnyire roma származású lakosság az Önkormányzatnak köszönhetően-közfoglalkoztatottként van alkalmazva a településen.Aki ebben a programban (Start munkaprogram)nem tud részt, az álláskeresőként van nyilvántartva.

A településen 805 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől,igényességétől függően karbantartottak. A lakások jelentős része összkomfortos(villany,víz,gáz,telefon,kábeltévé).A színvonal tekintetében nincs nagy eltérés, egy-két, a helyi viszonyokhoz képest színvonalasabb lakóingatlan megfigyelhető,de ezek sem a luxus kategóriába tartoznak.Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása, állagának megóvása egyre nehezebb.Sokakat sújt a devizaalapú kölcsön.

A falu korösszetételére jellemző adatok tekintetében elmondható, hogy a 0-17 évesek aránya 26%, a 18-59 évesek aránya 54%, míg a 60 éven felüliek aránya 17%. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a fiatal korosztály még mindig túlsúlyban van az idősekhez képest.

A lakosság 50%-át a roma népesség teszik ki.A nevelési és oktatási intézményekben ez az arány 80%-ra emelkedett,hiszen a roma népesség arányának növekedésével megfigyelhető, hogy a nem roma népesség más közoktatási intézménybe viszi gyermekét, illetve elköltözik a településről.Így növekvő szegregációval kell számolnunk a közeljövőben, és egybefüggő gettósodott területek alakulhatnak ki.Itt az alacsony foglalkoztatás, iskolai végzettség, a segélyezettek és veszélyeztetett gyerekek aránya kritikus méreteket ölt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben már ma is a gyermekek 70%-a részesül, 30%-uk védelembe vett és minden tizedik gyermek veszélyeztetett.Nagyon sok helyen előfordul,hogy több generáció él egy lakásban,amelyek még a 90-es évek elején épült „CS-lakások”.Az elektromos áram be van vezetve,a fűtés fával van megoldva,a vezetékes ivóvíz a nagy többségnél nincs bevezetve.A cigánytelepen a földgázhálózat nincs kiépítve.A halmozottan hátrányos helyzetű roma családoknál-ahol több generáció él együtt-a rossz szociohigiénés körülményeknek köszönhetően sűrűn előfordul a fejtetvesség.Ritkább esetben a rühöség és bélférgesség is tapasztalható.A rossz szociális körülményeknek és a tudatlanságnak köszönhetően gyakori a légzőszervi megbetegedés.Életmóduknak köszönhetően jellemző a magasvérnyomás,cukorbetegség. A daganatos megbetegedések száma is növekvő tendenciát mutat.2015-ben 12 kiskorú roma várandós anyukánk volt.A roma nők körében nem jellemző a terhességmegszakítás,mivel a szülők segítenek a gyermeknevelésben.       

           

A tanuló megismerje és elsajátítsa az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismerje és betartsa az illemszabályokat. Megismerkedjen a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekedjen rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze.A családi életre való alkalmasság azt jelenti, hogy a fiatal felnőtt képes a számára megfelelő pár megtalálására, vele szoros kapcsolat kialakítására, családalapításra és a gyermekek harmonikus felnevelésére, mindezt úgy, hogy közben a társadalmi, gazdasági élet szabályait, normáit, értékeit is betartja.Kiskorú várandós anyáink száma lecsökken. A családi életre nevelés sikere nehezen várható el csak egy közösségtől, a családtól. E feladatot a szülők, az iskola, a pedagógia, orvosok, egészségügyi személyzet, családvédelem, mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok, szomszédok, stb. együttes kooperációs tevékenysége oldhatja meg.

Célcsoport:Az általános iskolai diákok. Külön korcsoportonként foglalkoztunk velük. Ezeknek a gyerekeknek a 80%-a halmozottan hátrányos helyzetű.

A csoport létszáma: 12 db 15-20 fős csoportok

A beválogatás módszere, szempontrendszere:

A 2014/2015 tanévben összesen 12 osztály (2-8.o.) volt az iskolában. Az osztályok létszáma átlagban 20 fő körül mozgott. A pedagógusokkal arra a következtetésre jutottunk, hogy ezeknek a gyermekeknek osztályonként a legcélszerűbb  részt venni a foglalkozásokon.          

Őszintén megvallva nagy kihívást jelentett számunkra ez a projekt. Amikor a tematikát a kolléganőmmel és a pedagógusok segítségével közösen összeállítottuk, azon aggódtunk, hogy valójában milyen érdeklődést tanúsítanak majd a diákok.

Úgy gondoltuk lesz előnye és hátránya is annak, hogy védőnőként belevágunk ebbe a feladatba. Előnyt jelentett számunkra egyrészt az, hogy nagyon jól működő kapcsolatunk van az iskola pedagógusaival, másrészt ezeket a gyermekeket és családjukat ismerjük hivatásunknak köszönhetően. Ismerjük esetleg azért, mert már nekünk születtek, falubeliek  vagy van a családban kisebb-nagyobb testvér és a gondozási körünkbe tartozik a család.

Hátrányként gondoltunk arra, hogy pedagógus végzettségünk hiányából fakadóan biztosan nehéz lesz majd a gyerekeknek egy-egy foglalkozás megtartása. Ez azonban csak két-három osztályban okozott nehézséget. Ezeken az órákon bizony jól jött a tanári segítség, fegyelmezés, már a jelenlétük is sokat számított.

Izgalommal telve vártuk az első alkalmakat, hiszen ilyen formátumban még nem foglalkoztunk a gyerekekkel. Általában tisztasági vizsgálat, védőoltás, státuszvizsgálat a találkozásaink fő oka.

Ismerve a kamaszkort igyekeztünk minél színesebbé, változatosabbá tenni a délutánokat. Az alsósoknak és felsősöknek is kidolgoztunk egy tematikát. Az elképzelés mindkettőnél ugyanaz volt, mégis a nagyoknak már egy kis biológiával bővítettük a repertoárt.

A 2014/2015 tanévben összesen 12 osztály volt az iskolában. A tanárokkal arra a kézenfekvő következtetésre jutottunk, hogy ezek a gyermekek osztályonként vegyenek részt a foglalkozásokon.

A program során a témákat általában beszélgetős,kiscsoportos,közös tevékenység, játék formájában dolgoztuk fel. Nagyon sok helyzetgyakorlatot, szituációt alkalmaztunk. A különböző szituációkat kezdetben idegenkedve fogadták, majd egyre aktívabbak lettek.

Eleinte szokatlan volt számukra, hogy átrendezzük a termet, középen kör alakban üldögélnek, nincs köztük szék, asztal. Azt vettük észre, hogy ilyenkor sokkal jobban lehetett őket irányítani, motiválni, beszédesebbek voltak.

Az első foglalkozás magáról a családi életről szólt. Bemutatkoztunk egymásnak, az otthoni dolgokról beszélgettünk. Sok érdekesség derült ki itt a gyerekekről, tanárokról, rólunk. Kicsit mintha ez a "bemelegítés" lett volna  mindannyiunk számára. Általánosságban elmondható, hogy a foglalkozások minden egyes osztállyal vidám hangulatban teltek.  A bemutatkozás után „ A családról az jut eszembe, hogy…”  játék következett. A táblára felkerült a CSALÁD szó. Kértük a gyerekeket, hogy egy papírra írják föl mi az a dolog, ami feltétlenül eszükbe jut, ha a családra gondolnak.(kiscsoportos munka) Elhangzott a szeretet, tisztelet, gondoskodás, megbecsülés, apa, anya, nagyszülők, öröm, otthon, megértés szavak.

A következő feladatban mindenkinek el kellett döntenie milyen tárgy, növény, állat, bútor, személy szeretne lenni, és miért. Ezt a feladatot gondolatviláguk megismerése miatt választottuk. Többen híres emberek, mesefigurák, szerettek volna lenni, és általában a miért szóra a válaszuk az volt, mert híresek, ügyesek, erősek, bátrak, szépek.

Néhány csoportban  az órát  idézetek kitalálásával fejeztük be. Mindenki kapott egy papírlapot melyen az idézet egyik szava szerepelt. Közösen kellett kirakniuk az idézetet. Nagyon élvezték, gyorsan ki is találták.

Az óra végén megkértük a gyerekeket, hogy, következő órára családi fényképeket vagy családrajzot hozzanak, hogy ezen keresztül is megismerhessük szüleiket és testvéreiket, nagyszüleiket.

 Az alsósoknak az „Áldozat és ajándék” témában, a nagyoknak a Serdülőkorral folytattuk tovább.  Az alsóban a mesevilág és játék szőtte át leginkább az órákat. A kicsik aktívak voltak élvezték a meséket. „Két fa az erdőben” c. mese arról szólt, hogy a nagy fenyőfa mennyi áldozatot hozott, hogy tövében növekvő a kis csemete, fejlődni tudjon. Ennek a mesének köszönhetően a gyerekek megértették, mire gondolunk, amikor áldozatvállalásról beszélünk. Ennek ellenére voltak néhányan, aki az áldozat szó hallatán másra gondoltak pl. valaki balesetet szenved. Próbáltuk ezen gyerekeket visszaterelni az ”eredeti” áldozat témához. Ezt követően együtt gyűjtöttük össze, hogy ki milyen áldozatot hozott már. Örömmel számoltak be arról, hogyan sikerült valakin segíteniük.

Eljutottunk az ajándékozás témaköréhez. Itt arról beszélgettünk, hogy hogyan szoktunk ajándékozni, mi lehet ajándék, hogyan szoktak ajándékozni. Voltak olyan gyerekek, akik nagyon szívesen beszéltek arról, hogy hogyan szokták megajándékozni szeretteiket valamilyen kis apróssággal, amit ők készítenek. Az óra végén próbáltuk erősíteni őket abban, hogy a személyes ajándékok az igazán értékesek, és az ajándékozás ne csak karácsony környékén, szülinapok és névnapok kapcsán legyen fontos számunkra. Arra ösztönöztük őket, hogy hozzanak ők is áldozatokat másokért, gyakorolják ezt a nemes feladatot, valamint próbáljanak meg megajándékozni valakit valamivel, amihez nincs szükség pénzre, esetleg ünnepre.

A felsősökkel hasonlóképpen dolgoztuk fel az ajándék, áldozat témakört kiegészítve az értékek fontosságáról. Ők kevésbé voltak aktívak. Számukra a serdülőkori  testi-lelki változásokat egy rövid animációs filmmel színesítettük. Ezeken a foglakozásokon a nagyokra a szégyenlőség volt jellemző. Időnként kínosan érezték magukat egy- egy fotó megjelenésekor.  Átvettük az elsődleges és másodlagos nemi jellegeket, külső-belső nemi szervek működését, menstruációt. A tisztálkodás, higiénia is fontos szerepet kapott. A családi életre nevelés egyik legnehezebb és legkritikusabb csomópontja a serdülő- és ifjúkor. Ezért különösen fontos, hogy segítsük őket a belülről fakadó igények és a külső elvárások összehangolásában, mely feltételezi a felnőtté válás és felnőtt szerep elsajátítását.

Értékek, értékrend témakör során megbeszéltük, hogyha tisztában vagyunk az értékeinkkel az segíthet bennünket. S ha ezt csendben szerényen tesszük, senki nem mondhatja ránk, hogy beképzeltek vagyunk. Mindenképpen értékesek vagyunk érzéseinkben, gondolatainkban. Alsósoknál a "bizarr betörés", nagyoknak a "fonalgombolyag játékot" tartottuk a legkézenfekvőbbnek ehhez a témához.

Valamennyi osztálynál közkedvelt volt az emberi kapcsolatok (kommunikáció-metakommunikáció), konfliktus helyzetek, fegyelem- önfegyelem-választás- döntés, a családi szerepek c. foglalkozások. Különböző  szituációkat, játékokat, versenyeket alkalmaztunk ennek érdekében. Sokszor elgondolkodtak amikor a szülő, felnőtt szerepében voltak, hogy valójában mi is lenne a helyes. Nehéz helyzetek kialakulásában komoly okként szerepel, hogy emberi kapcsolatainkban nem vagyunk ügyesek. Nem jól fejezzük ki magunkat, nem elég átgondolt a viselkedésünk. Felismertük közösen, hogy nem az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az ,hogy hogyan mondjuk. Mivel nem vagyunk tökéletesek, hibázunk, adódnak elég gyakran konfliktushelyzetek az életünkben. A konfliktushelyzetek megoldásával próbálkoztunk játékosan. Mindezekkel sikerült számos lehetőséget fölvázolni. Jó volt azt látni, hogy különfélék vagyunk, más- más mintáink vannak. A konfliktusok megoldásainak több lehetősége van, de gyakran csak nagyon kicsi kosárból választunk. Fontos tudnunk, hogy a döntéseink következményeiért is föl kell vállalni a felelősséget. Így érintettük a csúnya beszéd témakörét is, mert a nehéz pillanatokban adódik, hogy a tehetetlenség, düh kifejezése ez lesz. Ennek elkerülése érdekében is igyekeztünk többféle megoldási helyzettel megismerkedni. A kortársak közege a legnagyobb befolyásoló tényező, mivel a nevelés ebben a közegben zajlik. Teljesen természetes, hogy a kortársak hatást gyakorolnak a személyiség, identitás fejlődésére, a nézetek, a magatartás alakulására. A megfelelő családi nevelés hiánya nyomán azonban túlsúlyba juthatnak a kortársi hatások, ez pedig csak relatív értelemben kedvező.

A kortársi közeg fontos szocializáló hatása elősegíti a kapcsolatok alakulását, a magatartás fejlődését, tehát feltétlenül szükség van rá. E nélkül nem alakulhat ki sajátos ifjúsági szubkultúra, érzelmi kapcsolatok, család, családtervezés stb. Barátság, szerelem, udvarlás, házasság téma is közkedvelt lett. A videoklipek nagyon jó vitaindítóként szolgáltak. Az "Ön- dönt" játék ide remekül illet. Aranyosak voltak ahogyan egymást győzködték a gyerekek: érvek-ellenérvek. Az ötödikes lányaink ebben nagyon aktívak voltak.

A 7-8. osztályosaink számára kiegészítettük a tematikát egy pozitív és negatív családtervezési anyaggal. Nagyon megoszlottak a vélemények, érzések. Volt aki szívesen, érdeklődéssel  hallgatta, volt aki annyira zavarba jött, hogy inkább másfelé figyelt. Ide is kellet a pedagógus jelenléte. Leginkább a 8. b. osztályt leptük meg- és ők is minket a viselkedésükkel- hiszen nagyon örültek az új információknak. A tőlük nem várt módon, viszonylag fegyelmezetten hallgattak végig bennünket. A fogamzásgátlási eszközöket a kezükbe is vehették, érdeklődőek voltak. A 8.a-sok már némileg több információval rendelkeztek, de azért tudtunk nekik is érdekességgel szolgálni.

Bátran mondhatjuk, hogy a legsikeresebb óráink - minden korcsoportot tekintve - a Babagondozás volt. Boldogan fogták, ölelték, ringatták, hurcolták, fürdették a demonstrációs babánkat: Szathmáry Henriettát. Kimondhatatlan örömet szereztünk nekik ezzel. Az alsósok közül mindkét nem hasonló intenzitással részt vett a feladatokban, a felsősöknél inkább a lányok tevékenykedtek. Mi is otthonosabban mozogtunk ezen a területen, sokkal magabiztosabbak voltunk. Gyorsan elrepült az idő. Várták a következő találkozást a gyerekek. Kérték, hogy vigyük be újra a babát.

Az utolsó alkalomra az Összegzést hagytuk, amikor visszatekintettünk arra, hogy honnan indultunk és hová érkeztünk. Kellemeset beszélgettünk, jól éreztük magunkat. Nagyon lelkes hangulatban, pergően sikerült felidézni az órákat. A babát is bevittük, hogy örömet szerezzünk nekik.

Ilyen apróságok is fontosak nekünk: a gyerekek megnyílásának gyönyörű pillanatai. Azt jelenti számunkra, hogy bepillantást kaphatunk érzéseikbe, gondolatvilágukba.

Azért örülünk ennyire annak, hogy eltaláljuk velük a hangvételt, mert ez azt jelenti, hogy kezdünk közelebb kerülni hozzájuk. Reméljük, hogy az általunk képviselt értékrend megérintette őket.       
           

Valójában elmondhatjuk, hogy a családi életre nevelés elsődleges színtere a család. A családnak fontos feladata lenne, hogy felkészítse gyermekeit a felnőtt életre, segítse identitásuk kialakulását. Azt tapasztalhatjuk, hogy ezt a funkciót nehéz ellátni. A családi életre nevelés meghatározó tényezője a társadalom és a gazdaság. Többek között az oktatási rendszer, a kortársi kapcsolatok a vallás stb. Ezek nyomán alakul ki a családi élethez fűződő viszony, a családi viselkedésminták, modellek,értékek. Mára az iskola, szerepe megnőtt.       

Az oktatási rendszeren belül a közölt nevelési tartalmak, a tanár személyiségjegyei a legfontosabb szerepmodellek. A közlés minősége, a megvitatás módja szintén befolyásolja a családi életre nevelés hatékonyságát.

Reményt adó volt látni olyan pedagógusokat, akik nem csupán siratják vagy becsmérlik a fiatalokat és a kort amiben élünk, hanem nyitottak arra, hogy megértsék őket és segítsenek nekik önmaguk, helyük és a világban betöltött szerepük megtalálásában. Nagyon sok mindent megtanítunk a mai generációnak, de nem sokat hall arról az iskola falai között, hogyan lehet élhetőbb, boldogabb kapcsolatokban, családban élni, hogyan lehet boldogabb fiatalnak lenni, melyek az igazi értékek.

Megdöbbenve tapasztalom,hogy azóta a lányok bátrabban fordulnak hozzám menstruációs jellegű kérdésekkel,tanácsot kérnek intimhigiéniai dolgokban,olykor-olykor fogamzásgátlási tanácsokat is várnak tőlem. A családlátogatásaim során észrevettem – ahol kistestvér született- hogy a csecsemők fürdetésénél próbálnak segítkezni,ügyesen tartják a picibabát. „Így mutattad védőnéni!”:néznek rám mosolyogva. Nekem már az nagyon nagy eredmény,ha a bizalmukba fogadnak és emlékeznek arra amit mondtam vagy mutattam.

Összeségében nagyon hasznosnak tartottam ezt a projektet, annak ellenére hogy rengeteg energiánkat felemésztette az egyéb teendők mellett. Örülünk, hogy részesei lehettünk. Bízunk abban, hogy személyiségünk valamint tudásunk legjavát adva a gyermekek hasznára válik majd ez a nemes kezdeményezés , és az elkövetkező tanévekben is ilyen sikereknek örvend a tanulók körében,valamint a kiskorú várandósaink száma lecsökken.

A programhoz szakemberekre, az ő tiszteletdíjukra van szükség. Az eszközök minden iskolában rendelkezésre állnak.