Több esetben találkoztam azzal, hogy a gondozott iránti segítés szemlélete nem igazán különbözik attól, ahogy a védőnő egyébként, magánemberként is gondolkozik a segítésről, vagy, hogy a szakemberként való segítés ésszerű korlátozása önmagunk „jó emberként” való megélését veszélyezteti.
Célszerű lehet hát, hogy rámutassunk a segítés fogalmának szükségszerű differenciálására: a segítés professzionális módjára, mely különbözik attól, ahogy a segítésről a hétköznapokban gondolkozunk. Az alábbiakban megpróbálom összeszedni azokat a főbb szempontokat, melyek a professzionális segítést jellemzik és egyértelműen lehatárolják a segítés „hétköznapi” értelmétől.
Szükséges a különbségtétel, s az is, hogy a védőnők a saját praxisukban mindinkább képesek legyenek megfelelni a professzionális segítői attitűdnek
- a védőnői munka szakszerűsége, s ezáltal minőségének biztosítása,
- a védőnő személyes határainak, lelki egészségének védelme,
- és a gondozott szakszerű támogatása, határainak védelme miatt.
Melyek tehát a professzionális segítés ismérvei?
A segítés egy tudatos folyamat, melynek során a segítő tudatában van annak, hogy jelenléte, interakciója beavatkozással jár, melynek célja, iránya, keretei és módszerei vannak.
CÉL
A segítésnek célja van, a támogatással az ügyfél/gondozott eljut A pontból B pontba (pl. bővülnek ismeretei, megold egy problémát, fejlődik önismerete, hatékonysága, csökken kiszolgáltatottság érzete, stb.).
SZABÁLYOZOTTSÁG
A segítés meghatározott keretek között működik – ezek biztosítják hatásosságát, hatékonyságát, szakmaiságát, kiszámíthatóságát, a gondozott és a segítő biztonságát.
- A segítés, segítő kapcsolat alapja egy szerződés, melyben megfogalmazásra kerül, hogy miről szól ez a kapcsolat, mi a célja, kinek mi a felelőssége, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, mit várhat az ügyfél/gondozott a segítőtől, mit várnak tőle, melyek az együttműködés időbeli keretei stb. Egyértelműen tisztázandó, hogy mi az, ami részét képezi ennek a segítői viszonynak, kapcsolatnak és mi az, ami nem. A védőnői munkában ilyen funkcióval bírhat pl. a gondozási terv. A szupervíziós, esetmegbeszélő, sőt a tréning folyamatok is általában egy közös megállapodással, kapcsolati szerződéssel indulnak a fenti tartalommal.
- A segítésnek keretet ad maga az intézmény, szervezet is, ahol a segítés zajlik: mi az intézmény célja, mi az, amit szolgáltatni tud, mik a működési keretek, szabályok, feltételek.
- Az adott szakmai tevékenység művelésének pontos szabályai, feltételei, protokolljai is további kereteket biztosítanak.
SZAKSZERŰSÉG
A professzionális segítést végző személy szakmai képzésben vett részt, speciális készségeket, ismereteket sajátított el. Ismeri a tanácsadás/segítés folyamatát, módszereit, kommunikációs technikáit. Szakmai ismereteit folyamatosan bővíti.
Tisztában van szakmai, segítői kompetenciáival és azok határaival. Segítő tevékenységét kompetencia határain belül gyakorolja, a határokat tiszteletben tartja.
Tisztában van saját szakmai felelősségével és annak határaival, melyeket tiszteletben tart.
Rendelkezik a segítő tevékenység végzéséhez szükséges önismerettel, önreflexiós képességgel, tudatosan és folyamatosan fejleszti szakmai önismeretét, készségeit, lehetőség szerint részt vesz szupervízión, esetmegbeszélő csoporton, stb.
KOMMUNIKÁCIÓ
A segítő beszélgetésben a kommunikáció nem csupán az üzenetek közvetítésének eszköze, hanem a segítés módszertani eszköze is – figyelmével, kérdéseivel, visszajelzéseivel, közléseivel, stb. a segítő irányt szabhat, tartalmat határozhat meg, strukturálhatja a helyzetet, segítheti új szempontok megjelenését, helyzetek megértését, konfrontálhat, kifejezheti támogatását, elfogadását, stb.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy a professzionális segítő munkát végző személy tisztában legyen a segítő kommunikáció alapvető eszközeivel, technikáival, és képes legyen azok tudatos alkalmazására.
ETIKAI MEGFONTOLÁSOK
A (szándékolt és szakmai célú) beavatkozás szükségszerűvé teszi etikai kérdések tisztázását és bizonyos etikai szempontok betartását. Ilyen kérdések lehetnek pl. a gondozott személy/család tiszteletben tartása, a kiszolgáltatottság kezelése, a titoktartás, a határtartás, a saját korlátok ismerete és kezelése, a szerződésnek megfelelő működés, stb.
TUDATOS JELENLÉT, ÖNREFLEXIÓ
A professzionális segítő tudja mit, és miért csinál, mivel mi a célja, a segítő helyzetben tudatosan van jelen. Képes a helyzetre és saját működésére kívülről is rátekinteni, saját működését figyelni, azzal kapcsolatban kérdést megfogalmazni, tudatosítani.
E rövid összefoglalást olvasva érdemes lehet talán feltenni védőnőként a kérdést önmaga számára, hogy hogyan is van jelen, hogyan is működik segítőként? Mennyiben ismertek az ön számára a fenti szempontok, hogyan, mennyiben érhetőek tetten szakmai működésében akár tudatosan, akár kevésbé tudatosan? A felsorolt ismérveket, készségeket tekintve melyek azok a területek, ahol kellő tudással, kompetenciával, jártassággal bír, s melyek azok, ahol esetleg szükségét látná ismeretei bővítésének, készségei fejlesztésének?
A szupervíziós munkaforma sokat segíthet szakmai fejlődésben – legyen szó akár arról, hogy segítőként hogyan lehet professzionálisabb a munkavégzése -: segíti a tudatosabbá válást, az önreflexió és az önismeret fejlesztését, megtanít adott esetben a kapcsolati szerződés működésére, a határtartásra, szembesít a felelősségvállalásunk működésével, fejleszti kommunikációs készségeinket, empátiánkat, folyamatszemléletünket.
AJÁNLOTT IRODALOM
- Bang, Ruth: A célzott beszélgetés. Tankönyvkiadó, Bp. 1974.
- Bergner, Thomas M.H.: A kiégés megelőzése 12 lépésben. Z-Press Kiadó Kft., Miskolc, 2012.
- Dávid Mária: A tanácsadás és konfliktuskezelés elmélete és gyakorlata. PPKE, Esztergom, 2012. https://btk.ppke.hu/uploads/articles/288257/file/tanacsadas.pdf
- Fonyó Ilona, Pajor András: Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Bp. 2000.
- Rogers, Carl R.: Valakivé válni. A személyiség születése. Edge 2000 Kiadó, Bp. 2008.