A program összefoglalása:

Mielőtt rátérnék erre a kérdésre, jeleznem kell, hogy én a „jó gyakorlatokat”, amiket most kifejtek elsősorban nem a munkám során alkalmazom, hanem a misszióban. Természetesen a hozzáállásom, lelkületem a gyerekek, fiatal lányok, családok felé ugyanaz mindkét területen. Rendkívül fontosnak tartom a szülővé válásra való felkészítést már fiatal tizenéves, sőt gyermekkorban. Nem elég erről csak várandóság ideje alatt beszélnünk, hanem sokkal- sokkal korábban. Sajnos a gondozottaim körében volt, van több várandós és már szült kiskorú édesanya. Még szomorúbb az, hogy közülük vannak, akik 12- 13 évesen lettek szülővé. A gyermek gyermeket nevel. Ha belegondolunk ez tragédia. Nem csak azért, mert biológiailag még fejlődésben lévő szervezet lett várandós és szült, hanem teljesen felkészületlenül, tudatlanul csöppen az anyaságba egy fiatal leánygyermek, aki ráadásul számtalanszor egyedül kell, hogy felnevelje a gyerekét, ugyanis az apa nem marad mellette. Jó esetben a szüleire támaszkodhat, de az is előfordulhat, hogy nevelőszülőkhöz, vagy intézetbe kerülnek mindketten. Mi lesz így vele később, mi lesz a tanulmányaival, a későbbi életével, munkájával párkapcsolatával, egyáltalán a lelkével. Hogyan fog örömet adni az anyaság, ami egy hihetetlenül nagy ajándék? Az a születendő gyermek pedig, hogyan fog felnőni, milyen példa van előtte?  Nagy jelentősége van tehát minél több ismeret átadásának, a minél tartalmasabb felvilágosításnak. Véleményem szerint az sem mindegy, hogy ezt milyen formában, keretek között, milyen lelkülettel, hangulatban tesszük.          

Görögszállás egy önálló tanyabokor. 2007-ben készült részletes tanulmány és az akkori adatok nem sokat változtak. A foglalkoztatási adatok azonban javultak, részben a közfoglalkoztatás, részben a közfoglalkoztatásban szerzett munkatapasztalat miatt. A munkatapasztalat révén már többen el tudtak helyezkedni. A lakosság kb. 85%-a járult hozzá a környezettanulmány elkészítéséhez. 

A népesség nyilvántartási adatok szerint 2007-ben 305 fő lakott a nevezett településen.

Görögszálláson 19 fő 2 év alatti, 22 fő 3-5 év közötti gyermek él.

Az önkéntes környezettanulmányban résztvevők 76%-a roma, 24%-a nem roma (magyar) származású.

A megkérdezett családok :

1. 62%-nál van 8. általános iskola végzettséggel rendelkező személy
2. 13%-nál van 8. általános iskolánál alacsonyabb végzettséggel rendelkező személy.
3. 52%-nál van egészségügyi problémával (szakorvosi papírral igazolni tudó) rendelkező személy.
4. 5%-nál található fogyatékkal élő személy.
5. 44%-a kért segítséget a hiányos berendezéshez segítséget.
6. 55%-a kért segítséget a hiányos konyhai és/vagy fürdőszobai berendezéshez segítséget.
7. 18%-nál rossz, 5%-nál nincs wc.
8. 13%-nál rossz, 7%-nál nincs kerítés
9. 59%-a részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben.

A szolgálat, program a hátrányokkal küzdő, elsősorban roma lányok iskolai lemorzsolódásának csökkentését, valamint ehhez kapcsolódóan továbbtanulási esélyeik növelését célozza.

További cél a lemorzsolódással veszélyeztetett lányok tanulási motivációjának és családjaik tanulást szorgalmazó magatartásának erősítése, családalapítási és gyermekvállalási életkoruk későbbre halasztása, egészségi állapotuk javulása, valamint áldozattá válásuk valószínűségének csökkentése. Ezenkívül még fontos cél, hogy a lányok minél felkészültebben, tájékozottabban lépjenek anyai szerepükbe, lehetőség szerint érzelmileg megalapozott párkapcsolatban, házasságban.

A csecsemők és kisgyerekek szociális, érzelmi és értelmi fejlődésének javítása, egészséges környezet kialakítása, korai szocializáció segítése.

Szülői szerepek, kompetenciák megerősítése, gyermekek és a szülők között kialakuló korai kapcsolat erősítése.

 Egészséges életmódra serkentés.

Hosszútávú szélesebb körre kiterjeszthető cél: indíttatás a magukról való gondoskodásra, munkavállalásra, nem pedig a segélyek várása.      

 Ebben a tevékenységben, az én esetemben a célcsoport a gyermekek, a fiatal anyák, a fiatal lányok. Szegregált körülmények között élnek, távol egészségügyi, szociális ellátástól, oktatási intézményektől (óvoda, iskola), bevásárlás, ügyintézés lehetőségétől, kulturális rendezvények helyszínétől. Hiányos az egészségkultúrájuk, nem igénylik annyira pl. a testük, fogazatuk ápoltságát. Jellemző a már fiatal életkorban elkezdett dohányzás, ami aztán később is tart. Általában a lakhatás sem a legideálisabb, hiszen egy házban, szobában sokan, zsúfoltan élnek. Ha pl. megbetegszik valaki a családban nem tudják kellőképpen elszeparálni, ezért könnyebben megfertőződnek a többiek is. Nem egyszer előfordul az is, hogy a fiatal anyák egyedül nevelik gyermeküket (gyermekeiket), mert az apa vagy elhagyta őket, vagy börtönben van.   

Görögszállás lakossága kb. 300 fő.   

Akkor működőképes, hatékony a gyakorlat, ha a célcsoport (az anyák, a lányok) a tevékenység során megérti, hogy miért van szükség a velük való foglalkozásra. Ez egy folyamat, ami nem azonnal hozza meg a gyümölcsét, hanem türelem, idő kell hozzá. Ebben a címben szeretnék részletesebb leírást adni arról a tevékenységről, amit én végzek a missziói munkában. Amint már említettem, fiatal lányokkal, kisgyermekekkel és kisgyermekes édesanyákkal foglalkozom.

A Gyerekházban adott minden körülmény (ami évek alatt fejlődött ilyenné) ahhoz, hogy gyerekfoglalkozásokat tudjak, tudjunk tartani.

A gyerekekkel való találkozásom alkalmával énekeket tanulunk, bibliai történeteket dolgozunk fel interaktív beszélgetések, eljátszás, játék formájában. A megtanult ismereteket, tanulságokat levetítjük a saját kis életükre, formálva így a kialakulóban lévő értékrendjüket. A történetek eljátszását különösen nagyon szeretik, mert így nemcsak hallgatói, hanem szereplői is a hallottaknak. Ezáltal jobban meg is jegyzik az ismereteket.

 A történet feldolgozása végén, ismétlő kérdéseket teszek fel és a válaszolók kis jutalmat kapnak, ami lehet matrica, vagy valamilyen kis apróság. Nagy kincsek tudnak lenni ezek.

A tartalmi rész kézműves játékkal folytatódik. A témához kapcsolódva kreatív módon készítünk különböző dolgokat: fűzünk, hajtogatunk, színezünk, vágunk stb. Közben pedig folyamatosan beszélgetünk.

Lényeges, hogy az ott létükkor sok mindent megtanulnak a mindennapi élethez tartozó szokásokból is. A kis uzsonna elfogyasztásához először kezet kell mosni (azt hogyan), meg kell teríteni (azt hogyan), a játék befejeztével el kell pakolni, rendet kell tenni közösen, stb.

Az a tapasztalatom, hogy szívesen járnak ezekre az alkalmakra a gyerekek. Rendkívül nyitottak, érdeklődőek, ragaszkodóak, beszédesek, őszinték.

Általában jó légkörűek szoktak lenni a gyerekes anyukákkal való találkozások is. Néhány téma, amik már szóba kerültek: szoptatás, anyatej jelentősége, helyes csecsemőtáplálás, csecsemők mozgásfejlődése, annak segítése, játéktevékenység, játékok, közösség, otthoni balesetek megelőzése stb. Ismerem a roma emberek temperamentumát, tehát nem csodálkozom el azon, nem ijedek meg attól, hogy beszélgetések közben esetleg ki- be járkálnak, kiteregetik a ruhákat (ott ugyanis van mosógép is, amit használhatnak), vagy éppen elintéznek egy sms-t stb. Olyan is előfordul, hogy valakinek a hozzátartózója benéz egy pillanatra és kis beszélgetés után elmegy. Őket is ismerjük és szívesen látjuk. A fülük azért ott van és könnyen visszazökkennek a beszélgetésbe.

 El kell fogadni azt, hogy nem erőltethetünk rájuk kényszeresen semmit. Ha így történne, akkor nem hinném, hogy érdemben bármit is el tudnánk érni velük kapcsolatban, vagy tudnánk nekik segíteni. Az viszont fontos, hogy folyamatosan mi irányítsuk a beszélgetést, vagy közös tevékenységet, mindig tereljük vissza az elkószált szálakat.

Ugyanez a hozzáállás, koncepció a fiatal lányok esetében is. Jó megtapasztalni, hogy a velük való beszélgetéseim is jó hangulatban, légkörben folynak. Amikor készülök egy-egy találkozásra, mindig, átgondolom, hogy milyen gondolatokról, témákról akarok beszélgetni. A készülődéseimhez az is hozzátartozik, hogy nyitott szívvel és elmével indulok, mert sokszor előfordul, hogy eltérünk az adott témától, felvetődnek, akár hasonló, akár más jellegű kérdések, amik abban a pillanatban nekik fontosnak tűnnek. Ezt én nem bánom, sőt örülök, ha beszélnek a lányok arról, ami akkor foglalkoztatja őket. Jó érzés, amikor megnyílnak és bizalommal kérdeznek.

Időnként a beszélgetések elején kis játékokat játszunk. Ezek lehetnek ismerkedős, vagy más egyszerű játékok.

Amikor egy-egy témába belemerülünk, csak úgy jönnek a kérdések. Nagy felelősség, hogy ilyenkor a figyelmüket kihasználva jót és jól közvetítsek, ami a helyes értékrendet, ismereteket illeti.

Most szeretnék néhány konkrét témát pár gondolatban leírni, azok közül, amik eddig terítékre kerültek.

Az egyik, számomra legemlékezetesebb téma egy felvilágosító beszélgetés volt a testünk működéséről, szexualitásról, fogamzásgátlásról, nemi úton terjedő betegségekről, stb. Részletesen kitárgyaltuk a nők és férfiak közötti különbséget. Mutattam képeket, rajzokat, amik teljesen ismeretlenek voltak számukra. Elmagyaráztam nekik a menstruáció mechanizmusát, az ebben az időszakban létrejött testi változásokat, betét, tampon használatát, higiénés tennivalókat. Megdöbbentem a kérdéseken, készségesen válaszoltam és hálás voltam, hogy ez a téma felmerült, ugyanis rengeteg ismeretet, információt tudtam átadni nekik, amikre óriási szükségük volt. Nem merek belegondolni, hogy hová vezethet ezeknek az ismereteknek a hiánya és hány olyan lány él, akikkel nem beszélget ezekről senki.

Az is szóba került, hogy milyen egy nőgyógyászati vizsgálat, egy rákszűrés, milyen a menete, mire lehet számítani. Elmondták az ezzel kapcsolatos félelmeiket, tévhitüket és jó volt őket megnyugtatni, hogy nem egészen úgy van, ahogyan ők elképzelik. Kedvesek voltak, amikor a kényesebb részeknél időnként vihogtak, de akkor is megkérdezték azt, amit akartak.

Érdeklődve figyeltek, amikor a nemi úton terjedő betegségekre tértem ki. Természetesen az abortusz is szóba került, annak minden vonatkozása. Ez is milyen jó téma az emberi értékek átgondolására.

A barátságról való beszélgetés alakalmával vittem magammal egy olyan rajzot, amiből kétféle képet lehetett kinézni. Sokat mókáztak azon, hogy nem látják egyformának. Ezzel azt akartam érzékeltetni, hogy nem vagyunk egyformák, különbözőképpen látjuk a világot. Különböző test és lélek egy fiú és egy lány.

Beszélgetések közben szoktam kérdéseket feltenni. A barátság általában azonos neműek között szokott létrejönni, jelentettem ki. Ti is így gondoljátok, mi a véleményetek? Érdekes volt hallani a különböző válaszokat, érveléseket. Természetesen részletesen megbeszéltük, hogy milyen az igazi barátság. Milyen fontos jellemzői vannak, mint például a szimpátia, a közös érdeklődés, a szeretet, a bizalom, a humor, a jó beszélgetések, az, hogy számíthat egyik a másikra. Tisztáztuk, hogy mi a különbség egy haver és egy barát között.

A végén pedig bizalomjátékot játszottunk, ami abból állt, hogy párokba álltak, az egyikőjük dőlt hátra, a másik mögé állt és elkapta. Ez is egy elgondolkodtató téma volt számukra.

Az egyik legnépszerűbb témakör, ami a fiatal lányokat foglalkoztatja, az a szerelem.

Ez az alkalom is nagyon hasznosnak bizonyult, mert tisztázhattunk néhány érzést, fogalmat, amiket könnyedén össze  lehet téveszteni, ha nem vagyunk elég éberek. Az egyik ilyen érzés a fellángolás. Első ránézésre olyan, mintha szerelem lenne, de erre az jellemző, hogy az embert elragadja a másik vonzása, elveszíti az ítélőképességét, mindent tökéletesnek lát a másikban, nem veszi észre a hibáit, szórakozottá és  ami veszélyes, hogy felelőtlenné válik. Esetleg olyat tesz, amit később nagyon meg fog bánni. Ez a fajta fellángolás pedig izgalmas élmény, de általában nem hosszú életű, nem tart sokáig, mert nem igazi szerelem. Sok kérdés és vélemény merült fel ennek kapcsán és jó volt tisztázni, hogy az igazi szerelem kialakulásához idő kell, amíg megnő, kifejlődik, kiteljesedik (lelki értelemben véve). Meg kell ismerni a másik személyt, mielőtt igazi szerelemmel szerethetjük. Vonzódhatunk valakihez első látásra, de nem szerethetjük őszintén, ha nem ismerjük.

Nagyon tetszett a fiataloknak a szeretet- nyelvekről szóló alkalom. Nem tudták elképzelni, hogy ez mi. Amikor elmondtam röviden, hogy ez azt jelenti, hogy hogyan szeressük a másikat úgy, hogy érezze is, akkor mosolyogtak, hogy jaaa...! A szeretet központi szerepet játszik az életünkben, a legalapvetőbb érzelmi szükségletünk. Szeretetből képesek vagyunk hegyeket megmozgatni, megpróbáltatásokat elviselni. Szeretet nélkül azonban a hegyek megmászhatatlanná, a megpróbáltatások pedig életünk gyötrelmeivé válnak. Minden emberben van egy szeret- tankja. Ha érezzük, hogy szeretnek, akkor tele van a szeretet-tankunk. Ha viszont a szeretet iránti igényünket nem töltik be, akkor kiürül a szeretet- tankunk. Egymás szeretet- tankját úgy tölthetjük tele, ha kimutatjuk szeretetünket. Ezt pedig a szeretet- nyelvek segítségével tehetjük meg. Sorba vettük ezeket és öröm volt hallani, ahogy rácsodálkoztak, hogy ezek nem ismeretlenek előttük, csak nem figyeltek rájuk. Az első szeretet- nyelv az elismerő szavak. Fontos jelentősége van a dicséretnek, elismerésnek, ami megerősítés, hogy jól csináltam valamit, értékes vagyok, elismernek. Sokszor elég egyetlen dicsérő szó és ettől van, aki szárnyra kap, tovább tevékenykedik, alkot. E mellett a bátorítás, biztatás is azt jelzi, hogy a másik mögött állok, támogatom őt. Elmondták a lányok, hogy nekik is milyen jól esik, amikor megdicsérik őket és az ellenkezője is, csalódottak ha úgy érzik, hogy valami jót tettek, de senkitől nem kapnak elismerő szavakat

A következő a minőségi idő. Osztatlan figyelmet szentelünk a másiknak. Csak rá figyelünk, amikor vele vagyunk, nem csinálunk közben mást. Amikor a másik elmesél nekem valamit, akkor nem lapozgatom az újságot, hanem figyelem, amit mond. Jókat lehet így igazán egymásra figyelve beszélgetni. Nagyon fontos, hogy tanuljunk meg beszélgetni, osszuk meg egymással érzéseinket, gondolatainkat. Ne várjuk, hogy a másik találja ki, hogy mi a bajunk.

A szeretet- nyelvek közül a következő, az ajándékozás nem volt ismeretlen fogalom számukra. Az ajándék kézzel fogható jele annak, hogy valaki rám gondolt. Nem az számat, hogy mennyibe kerül, az a lényeg, hogy a másik iránti szeretetet jelképezi. Ez a legkönnyebben elsajátítható szeretet- nyelv. Ajándékot lehet vásárolni, találni (pl. egy szép falevél, mezei virág), készíteni. Vannak helyzetek, amikor a jelenlétünk az ajándék. Ha pl. a barátom kosárlabdázik és elmegyek szurkolni  a meccsére, vagy a barátnőmet elkísérem a fodrászhoz, mert új frizurát akar, de bátortalan, a jelenlétem pedig megnyugtatja.

A szívességek szeretet- nyel nem más, mint, hogy kisebb, nagyobb szolgálatokat teszünk egymásnak. Ti lányok segíthettek anyukátoknak elmosogatni, takarítani, bevetni az ágyat, stb. Biztosan volt már olyan, amikor anyukátok felvarrta a leszakadt gombotokat, ő pakolta el a ruhátokat, mert tudta, hogy fáradtak vagytok, vagy a kedvenc ételeddel vár, amikor későn hazajössz az iskolából. Ugyanígy egymásnak is tudtok hasonló kis szívességekkel kedveskedni.

Az ötödik szeretet-nyelv pedig a tesi érintés, amit már régóta tudunk, hogy a szeretet kifejezésének egyik módja. Már a kisbabák is igénylik a dédelgetést, símogatást, ringatást. Az ölelés is az egyik legfontosabb eszköze a szeretet kifejezésének.

A szeretet-nyelvet mindenki felé alkalmazhatjuk, akit szeretünk. Lehetnek ők a szüleink, testvéreink, barátnőnk, később munkatársunk, szerelmünk, férjünk és sorolhatnánk.

Megbeszéltük, hogy érdemes elgondolkozni azon, hogy nekünk mi az elsődleges szeretet-nyelvünk, ill. azon, hogy a hozzánk közelállóknak mi lehet.

Erre az alkalomra úgy készültem, hogy készítettem a lányoknak színes papírból, hajtogatva, ragasztva egy virágot, jelképezve az ajándékozást, mint az egyik szeretet- nyelvet. Nagyon tetszett nekik és örültek neki.

Az itt érintettek csak töredékei voltak azoknak a témáknak, amik már szóba kerültek a fiatal lányokkal való beszélgetésem alkalmain. Még néhány (nem az összes) címszót említek, amik elhangzottak: hűség, randevú, szeretet fajtái, kapcsolatok... Lehet, hogy kicsit rendhagyó módon fejtettem ki ezt a fejezetet, de ezzel az volt a szándékom, hogy egy kicsit mélyebb betekintést adjak a gyerekekkel, lányokkal való foglakozások tartalmából, hangulatából, jelentőségéből. Igyekeztem közben helyenként a módszerekről, reakciókról ízelítőt adni.

           

Rendkívül fontos eredménynek tartom, azt, hogy a fiatalon szült anyák életkora kitolódott. Az anyák fogékonyabbak az új dolgokra, nem csak a régi , megrögzött, a környezetükben addig, nem biztos, hogy helyes gyakorlatokat alkalmazzák, hanem elfogadják a szakmai tanácsokat, az új tanítást, ismereteket, módszereket.  A gyermekneveléssel kapcsolatban is sokat fejlődtek, már nem engednek meg mindent a gyerekeknek, egyre többször tudnak következetesek lenni. Ezáltal példát tudnak adni más, adott esetben idősebb (30-35 éves) édesanyáknak is.

Vannak gyerekek, akik szinte születésüktől kezdve járnak (természetesen édesanyjukkal) a Gyerekházba és, amikor óvodába kerültek, már számos területen előnyben voltak többi társaikhoz képest. Több játékot, eszközt megismertek, tudtak velük játszani, megtanulták, hogy mikor és, hogyan kell kezet mosni, WC-t használni, kenyeret vajjal megkenni, segédkezni a sütésben, főzésben.

A lányok pedig számtalan hasznos ismeretet szereztek, szereznek folyamatosan, ami az ő értékrendjüket és boldogulásukat is segíti. Gyülekezetünk lelkésze vezetésével és a cigány misszióban részt vevő többi társammal együtt hasonló lelkülettel állunk ehhez a szolgálathoz. Természetesen, ahogyan már korábban említettem a munkámban (ill. az életemben) sincs ez másként.

Hitben való elkötelezettségünk elengedhetetlen ebben a munkában. Ezen lelkülettel való hozzáállásunk jelentősen hozzájárul a már elért, megtapasztalt eredményekhez.

Nagyon fontos, hogy ezeknek az embereknek formálódik az értékrendjük, ami az életük minden  területére kihat. Nyilvánvalóan vannak nehézségek, „harcok”, nem megy mindig minden könnyedén. Végtelen türelem, együttérzés, empátia, szeretet, következetesség, kitartás szükséges részünkről. 

Tárgyi feltételként szükséges és már adott az épület, a berendezés, a különböző eszközök, játékok stb. A rendelkezésre álló humán erőforrást, a szervezetünk céljait ismerő és azokkal  azonosuló, velünk szoros kapcsoltban lévő munkatársakkal bővítjük.

Emberi erőforrásként működnek az állandó, ott lévő szakemberek, akiknek rendkívül fontos szerepük van az eredmények elérésében. Ők vannak napi kapcsolatban a célcsoporttal, hozzájuk fordulhatnak a problémájukkal, akik hitbéli szeretettel próbálják meghallgatni őket, lehetőségeikhez  képest segíteni nekik.

Meg kell még említeni a külső szakembereket, akik egyrészt bizonyos időközönként vannak jelen, mint például én is, másrészt a  meghívott  szakembereket.