A program összefoglalása:
A pályázat célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjedésének ösztönzése, az egészségfejlesztés színterein megvalósuló közösségi programok elterjesztése, az életminőség javítása. Vásárosnaményban a fiatalok között az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és életmód elterjesztése, különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre. Azok az iskolások, roma tanulók, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos környezetben élnek, nem ismerik, nem találkoznak a gyakorlatban az egészségmegőrzés, az egészséges életmód elemeivel.
Vásárosnamény város négy településrésze közül az egyik peremkerülete, Gergelyiugornya.
A településrész jellegét tekintve, inkább nagyközségi, mint városi. Külön általános iskolával és óvodával rendelkezik. A központi városrésztől kb. 2 kilométer és két folyó /Tisza és Kraszna/ választja el.
A lakosság összetétele, nagy változatosságot mutat, jellemzőek a végletek. Megtalálhatóak, a halmozottan hátrányos helyzetű roma családok mellett, a luxus körülmények között élő fiatal családok is. A Tisza jobb partján fekvő településrész, üdülő övezetnek számít, a tiszai fövenyes strand és az Atlantika Vizividámpark miatt.
Vásárosnamény lakosainak száma 8693, ebből a Gergelyiugornyai városrész lakossága 1513. Az előző évekhez képest 12 %-os csökkenést mutat, ami jelzi a városrész vonzerejének csökkenését. A lakosság közül 2011 évben, a népszámláláskor, 95,2% magyarnak, 4,8 % romának vallotta magát. A foglalkoztatottak arány, 51,8%, ami javuló tendenciát mutat az előző évekhez viszonyítva. A munkanélküliségi ráta alapján, a kedvezményezett települések közé tartozik.
A szegregációs mutató a városrészen 14%, ami rosszabb a központi városrész 10,3%-os mutatójánál. Egy szegregátum és egy szegregációval veszélyeztetett terület található Gergelyiugornyán. /KSH adatszolgáltatás/ Az idősebb helyi lakosok, a szegregált területet, csak „dzsungel”-nek nevezik, amely a lakóövezetbe ágyazódóan, de azok peremén helyezkednek el, a település déli és északi szélén. Itt többségében roma családok élnek, de jellemző hogy itt, a lakosság többi tagja is szegény sorban él. A lakónépesség száma 146, míg a szegregációval veszélyeztetett területen 53 fő. A szegregált területen belül, van egy szűkebb rész, néhány családdal, akik között a tetvességet évek óta nem sikerül megszüntetni. Ennek a néhány családnak a gyerekei, úja és újra beviszik a közösségekbe a fertőzést. Rendszeresen ellátjuk őket irtószerrel, hiszen erre nincs pénzük, az ÁNTSZ és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival együttműködve próbáljuk megoldani a problémát.
A közfoglalkoztatásban résztvevők, szinte teljes egészében a szegregált területeken élnek. Rendszeres munkahellyel, 1-2 kivételtől eltekintve, nem rendelkeznek. Jellemző az alacsony iskolázottság, még analfabéta is található a várandósok között.
Mélyszegénységben csak néhány család él, előfordult, ha ez gyermekelhanyagolással társult, a gyermekeket is ki kellett emelni a családból. Gondos, együttműködő szülők esetén, mindig igyekszünk lehetőséget keresni, a nehézségek áthidalására. /ruha, élelmiszer adományok, tűzifa stb./
A roma családok esetében nagy problémát okoz a dohányzás. Egyrészt mert tovább súlyosbítja az anyagi helyzetüket, másrészt mert a gyerekek is passzív dohányosok. Valószínű ez is oka, hogy az egészségi állapotuk is rosszabb. Gyerekek között egyre gyakrabban fordulnak elő légúti megbetegedések, asztma. Kismamák esetében gyakoribb a koraszülés és a kissúlyú újszülött. Az egészségtelen táplálkozás következtében, gyakoribbak az emésztőszervi és felnőttek között a szív és érrendszeri betegségek.
Azt látjuk, hogy a kevés jövedelmükből, főleg egészségtelen, elkerülhető, haszontalan élelmiszereket vásárolnak, a helyett, hogy tápláló, sokszor olcsóbb, változatos alapanyagok beszerzésével, biztosítanák a család étrendjét. Ha jövedelmükhöz jutnak, szinte biztos, hogy több flakon, cukros üdítővel, chipszekkel, cukorkákkal felpakolva látjuk őket. Ilyenkor megnő a hasmenéses, gyomorrontásos esetek száma, főleg a gyermekek körében. Hónap végén gyakran még kenyérre sem telik, ezért kamatos kölcsönhöz folyamodnak, ami tovább sodorja a családokat az adósságspirálba. Sokszor látjuk hónap végén, az etnikumra jellemző, lisztből, szódabikarbónával, a tűzhely tetején sütött pogácsát.
Településünkön jellemző, hogy a lakosság, kevés kivételtől eltekintve, toleránsan kezeli a roma családok helyzetét és segítőkészen reagál, ha szükséget látnak.
A legfontosabb cél, hogy a bevont tanulók, megismerjék az egészséges életmód és a szervezetbe bevitt táplálék összetevőit. Ezt a tudást, a táplálkozás vonatkozásában, ne csak elméletben hallják, legyen lehetőségük látni, elkészíteni és megkóstolni is, ezáltal tudatosabbá válhat a választásuk, étrendjük módosulhat. Az egészségmegőrzés tekintetében váljon készséggé a helyes táplálkozás kialakulása, a szűrővizsgálatok
igénybevételének fontossága. Felelősség alakuljon ki egészségmagatartásukban. Gyakran előfordult órák tartása közben az osztályokban, hogy a megkérdezésre, alig néhány zöldséget, gyümölcsöt tudtak felsorolni a gyerekek, az ismereteik hiányosak.
Kérem mutassa be a program által elért célcsoport jellemzőit és nagyságát!: Közvetlen célcsoport: Vásárosnaményban a gergelyiugornyai városrészen található Petőfi Sándor Általános Iskola összes tanulója.
Elsőtől, nyolcadik osztályig összesen 163 fő.
A tanulók összetétele:
Halmozottan Hátrányos Helyzetű tanuló: 36 fő
Hátrányos Helyzetű tanuló: 55 fő
Roma tanulók aránya: kb. 25 %
Közvetett célcsoport: A gyerekek szülei, testvérei az a környezet, amelyben nap, mint nap éli az életét.
A program több elemből tevődött össze.
Ezen belül, a Petőfi Sándor Általános Iskolában megvalósuló Egészségnapot szeretném bemutatni, amit teljes egészében rám bízott az Egyesület, a szervezéstől a megvalósításig.
A tervem az volt, hogy az iskola minden tanulója részt vegyen a programban, senki ne maradhasson ki, együtt dolgozzanak és egy egész napot a megvalósítására fordíthassunk. Ebben az iskola vezetése is támogatott.
Tervezés: osztályonként az életkori sajátosságoknak megfelelő feladatok összeállítása.
- 1.o., 2.o.,3.o, - az egészséges ételekről, életmódokról készítsen rajzokat, festéses, ragasztásos technikával. Az elkészült művek az aulában, folyosókon kerüljenek kifüggesztésre. Ezt a feladatot az osztályfőnökökre bíztam, ők segítettek a kivitelezésben.
- 4.o., - szintén készítsenek rajzokat és velük játékot terveztem. A gyerekeknek bekötött szemmel kelljen kitalálni, a szájukba adott zöldséget, gyümölcsöt.
- 5.o., - készítsenek külön plakátot az egészséges és egészségtelen ételekről, élelmiszerekről. Ezek az aulában kerüljenek kihelyezésre. A plakátkészítéshez
szükséges eszközök, képek, begyűjtését, önként vállalkozó tanulókra bíztam.
- 6.o., - gyűjtsenek otthon, különböző élelmiszerek csomagolóanyagait, tároló dobozát, flakonját vegyesen, egészségeset és egészségtelent. Az adott napra, hozzák az iskola aulájába. A terv, a közös szétválogatás volt. Önkéntes tanulók vállalták, hogy előző napokban ezeket összegyűjtik.
- 7.o., - állítsanak össze diasort és tartsanak kiselőadást a zöldségek, gyümölcsök fogyasztásáról. Három tanuló volt érte a felelős, hogy időben elkészüljön. A tanulók aktívan segítsenek a gyümölcssaláta elkészítésében.
- 8.o., - állítsanak össze diasort és tartsanak kiselőadást a tej fontosságáról, táplálkozásban betöltött szerepéről. Itt is három tanuló vállalta a felelősséget
és az előadást. A tanulók aktívan segítsenek a szendvics alapanyagainak előkészítésében.
- Ezeket a feladatokat, a gyerekekkel és a pedagógusokkal, napokkal előre
megbeszéltük, egyeztettük.
A kóstoláshoz szükséges alapanyagok összeírása, kiszámítása, beszerzése, is komoly feladatnak bizonyult. A tervben, gyümölcssaláta és egészséges szendvics készítése szerepelt, a gyerekek bevonásával.
- A felső tagozatban osztályonként előadást terveztem, az egészséges táplálkozás és életmód témájában és a szűrővizsgálatok jelentőségéről az egészségmegőrzésben. Egészségtotó-kérdőív készítése.
- Az alsó tagozatban, az étkezés előtt a helyes kézmosási technika gyakorlása.
- Az egészségmegőrzés érdekében szűrővizsgálatokat terveztem, ami súly, magasság, vérnyomás és szülői engedély esetén vércukormérésből állt.
- A Kárpátokért Egyesület önkéntesei, a testmozgás népszerűsítéseként, különleges fajátékokkal fogadták a gyerekeket a tornateremben.
- Az élelmezésvezetővel egyeztettem, hogy aznap feltétlen egészséges étel legyen az ebéd is. Póréhagymaleves, Zöldséges párolt rizs, Borzas csirkemell.
Megvalósítás:
Az adott napon, reggel az iskola tanulói összegyűltek az aulában és ismertettem a nap programját, megbeszéltük a korábban kiosztott feladatokat. Az egész nap menetéről, a különböző helyszíneken videó felvétel és fényképek készültek.
Az osztályok a pedagógusokkal elvonultak a termeikbe a saját feladatuk végzésére. A 7. és 8. osztályosok egy része, az iskola ebédlőjében, az alapanyagok előkészítését végezte. A tanulókat nem válogattuk, önként jelentkeztek, így a roma és nem roma tanulók együtt vettek részt ebben a feladatban is. Alapos kézmosás után, a hetedikesek a gyümölcsök megmosásában és feldarabolásában jeleskedtek. Több kilogramm alma, körte, narancs, mandarin, kivi, banán, szőlő, mazsola, egy kis fahéj, ananász és narancslé, hozzáadásával, egy óriási tálat sikerült megtölteni.
A nyolcadikosok a szendvics alapanyagait szeletelték fel. Többféle kenyeret szereztem be: rozsosat, tönkölyöset, teljes kiőrlésűt, magvasakat, gabonásat, árpásat, amit kevés növényi margarinnal kentek meg a gyerekek. Feltétnek csirkemell sonkát és különböző sajtokat kínáltunk. A sajtok között volt Trappista, Gouda, Eidami, füstölt Pásztor, parenyica, mozzarella, sajtfonat, amelyeket ízlésesen tekerve, paprikával, szőlővel tűzve, zöldségekkel díszítve sajttálon helyeztünk el, hogy minél kívánatosabb legyen. A zöldségek felszeletelése is az ő feladatuk volt, ami paradicsom, paprika, uborka, retek és salátából tevődött össze. Nagy örömmel végezték ezeket a feladatokat, hiszen tudták, hogy ők fogják elfogyasztani a finomságokat.
A szünetekben osztályonként volt lehetőség megkóstolni a szendvicseket, így délre valamennyi osztály sorra került. A szendvicset ki-ki magának állította össze, kedve szerint, sok-sok zöldséggel, és lehetőség volt repetázni is. Jó volt látni a csodálkozó tekinteteket és a hatalmas étvágyat. Az étkezés előtt gyakoroltuk a helyes kézmosást.
Közben elkészültek a rajzok, a plakátok és a pedagógusok segítségével, kitűzésre kerültek a folyosón, aulában. A gyerekek büszkék voltak munkájukra, nagyon ötletesen oldották meg a feladatokat.
A játékos kóstolás is sorra került, amit a gyerekek nagyon élveztek, alig akarták abba hagyni. Másik osztályokban is kérték, hadd próbálkozhassanak. Jókedv és kacagás kísérte a feladatot.
Az aulában kihelyeztünk a plakátok alatt két asztalt és a 6. osztállyal szétválogattuk az élelmiszerek csomagolóanyagjait, egészséges és egészségtelen csoportba. Természetesen interaktív módon, mindenki hozzáfűzte, miért gondolja oda rakni. Nagyon élvezték, egymást kijavították, megmagyarázták, mi miért kerül abba a csoportba.
A délelőtt folyamán, az előadásokat is megtartottam, az étkezésekhez igazítva. Saját készítésű plakáttal szemléltetve, az egészséges táplálkozás piramisát és az egészséges életmód összetevőit. Egyszerű totó formájában kérdőíveken ellenőrizhették le, hogy ki mennyit jegyzett meg a hallottakból, látottakból, kóstoltakból.
A gyerekek, az ebéd után kis műanyag poharakban kapták meg a gyümölcssalátát, amit nagy élvezettel fogyasztottak el, még azok is, akik állítólag nem szereti,k a gyümölcsöt.
Ezt követően került sor az aulában, minden osztály jelenlétével a 7. és 8. osztályosok diavetítéssel egybekötött kiselőadására. A gyerekek készítették az iskola számítógépei segítségével és projektorral vetítettük fel, hogy mindenki jól láthassa. Nagyon ügyesen oldották meg a feladatokat, jó volt látni, hogy a többi gyereket is érdekelte társaik igyekezete, felkészültsége. A tejről készült power point esetében nagy örömömre szolgált, hogy az anyatej jelentőségéről sem feledkeztek meg. Hatalmas tapssal köszönték meg társaiknak az előadást, amit a szakos pedagógus ötössel jutalmazott.
A szűrésekre a délután folyamán került sor, az ehhez szükséges eszközök az iskolaorvosi szobában rendelkezésre álltak. Alig akadt gyermek, aki ne vette volna igénybe.
A szűrések közben, az önkéntesek közreműködésével, a játékokat próbálhatták ki a tornateremben, amelyek szintén nagy sikert arattak.
A nap végén, mindenkinek megköszöntem az aktív részvételt és jutalmul mindenki müzli szeletet kapott ajándékba. Nagyon örültek ennek az apró figyelmességnek és kérték, hogy máskor is legyen ilyen nap az iskolában.
A videó felvételkészítő közben riportot készített velem, az Egészségnap céljáról, megvalósításáról, hogy a film elkészültével ezt alá dolgozhassa.
A programban használt módszerek: előadás, megfigyelés, gyakoroltatás, játék, plakát, kiállítás válogatással, faliújság, tesztírás, videó, diasor készítés.
Az Egészségnap nagy sikert aratott a gyerekek körében, egy tanuló újságcikket írt róla, amely az Új Beregi Élet című helyi újságban és a Városi Televízión jelent meg. Az Egyesület honlapján és facebook oldalán, fényképek is megtekinthetők.
EGÉSZSÉGNAP A PETŐFIBEN – Egészséges étel-egészséges ember
Mint azt minden ember tudja, ha egészséges ételekkel táplálkozunk, sokkal egészségesebbek lehetünk. Sőt még finomak is az ilyen ételek!
Mindezt tökéletesen bebizonyította Anikó néni egy szerdai napon, amikor is egészséges ételeket ettünk. Anikó néni kreatívan kitalálta, hogy egy-egy osztály más-más feladatot kap. Az elsősök egészséges és egészségtelen ételek rajzolásával bizonyíthatták rajztudásukat és ismereteiket ebben a témában.
A 6. osztály táblázatot készített, ezekhez újságból vágtak ki ételekről képeket. Az 5. osztály az aulában kiállítást rendezett: melyek az egészséges ételek és melyek nem azok. Én csak ezt a három dolgot eleveníteném fel. A 8. osztály készítette nagy szorgalommal a tízórait és az ebédhez járó gyümölcssalátát. Finom is volt… tele az asztal mindenféle egészséges étellel. Többször is lehetett repetázni. Az ebéd után megkaptuk a gyümölcssalátát, ami mindenkinek nagyon ízlett. A délután folyamán fajátékokkal is lehetett játszani, mivel a sport is nagyon befolyásolja egészséges életünket. Aki úgy gondolta, hogy szeretne biztos lenni egészségében, orvosi vizsgálaton vehetett részt.
Köszönjük szépen a támogatást és Anikó néni odaadó munkáját, hogy ilyen remek napot tudott nekünk „varázsolni”, teljesen egészséges „terülj-terülj asztalkámat”, méghozzá olyat, amin még a szánk is tátva maradt!
Jenei Nóra 5. osztályos tanuló Petőfi Sándor Tagintézmény
A gyerekekre nagy hatással volt, hogy a közösségben együtt fedezhették fel az új ízeket. Mivel mindenki számára a táplálékok, a zöldségek, gyümölcsök ilyen fajta bemutatása újdonság erejével hatott. Egymást biztatták, hogy mit kóstoljanak még meg, kinek mi ízlett jobban. Napok, hetek múlva is beszédtéma volt a sok élmény, a rajzok, plakátok, kiállítás sokáig kinn maradhatott emlékeztetőül.
Úgy gondoltuk, a sikerre való tekintettel, ezt érdemes minden évben megismételni, szükség esetén más forrásokból pótolva az anyagi fedezetet.
Az Egyesület kérte, hogy más iskolákban és más településen is valósítsam meg hasonló forgatókönyvvel ezt a programot, amelyre már sor került /pl: Nyírmeggyesen/. Jelenleg is elbírálás alatt van pályázatuk, amelyre előzetes együttműködési szerződést írtunk alá, a tervben Vásárosnamény összes iskolája szerepel.
Magam részéről, a program legfontosabb értékének, magát a megismertetést tartom és annak a tudatosítását, hogy a választás a saját kezünkben van és az egészséges táplálék, finom is lehet. Nyilvánvalóvá vált, hogy a hátrányos helyzetű, főleg roma tanulók, nem ismerték például a sajtokat, alig mertek hozzányúlni. A zöldségfélék fogyasztására is biztatni kellett egyeseket közülük. Ugyanez a helyzet a különleges kenyerekkel, de ezeket nem csak a roma gyerekek fogadták gyanakodva. A kóstolás után viszont visszatértek a tányérjukat újratölteni.
Akik részt vettek a programban, nagyobb eséllyel fedezik fel vásárlás közben a megismert élelmiszereket és választják azokat, a már megszokottak helyett.
Az Egészségnap után több szülő keresett telefonon, vagy személyesen, hogy hol lehet megvenni azokat a kenyereket, amiket kóstoltak, mert a gyerek olyat szeretne. Megkérdezték hogyan készítettük a gyümölcssalátát, mert a gyermek egyébként alig eszik gyümölcsöt, de áradozott otthon, hogy a saláta finom volt. Még a roma szülők is érdeklődtek, hogy a gyermeke valami furcsa nevű sajtot emlegetett, de ő nem ismeri. /Kiderült, hogy a parenyicára gondolt./Ezáltal úgy gondolom, közvetve, a család étkezésére is hatást tudtunk gyakorolni.
A közétkeztetésre vonatkozó rendelet miatti változásokat az iskola tanulói toleránsabban fogadták. A barna, magvas, rozsos kenyér, a több zöldség, már ismerős volt a gyerekek számára, tudták, hogy az egészségük érdekében történik.
A megvalósításhoz a legjelentősebb tényezőt, az anyagi forrást, az Egyesület biztosította.
A változatos, bőséges bemutatóhoz képest, nem nevezhető magas költségnek a felhasznált kb. 60.000 Ft. Természetesen mindenről számlával történt elszámolás. Pályázat hiányában, érdemes elgondolkodni, hogy milyen szponzor bevonásával lehet előteremteni a szükséges anyagi forrást, hogy minden évben ezután is megtarthassuk az Egészségnapot.
A tervezést, a szervezést, a beszerzést, koordinálást, az előadásokat és a szűréseket én végeztem. A gyerekek irányítását, feladataikban a segítséget, kérésemre a pedagógusok nyújtották. Az iskola vezetése a helyszínt és az eszközöket, a konyhai dolgozók a konyhai eszközöket biztosították a programhoz. Az Egyesület önkénteseit kértem fel, a játékok felügyeletére.